Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

"Az a tervem, hogy jövőre kormányzati ciklusnyitó előadást fogunk itt tartani" – kezdte beszédét Orbán Viktor, első aktualitásként a jövő évi magyarországi országgyűlési választásról szólva. "Sosincs garancia, aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot" – fogalmazott, hozzátéve, hogy úgy lesz, ahogy az emberek döntenek. Saját belső felméréseik szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor 106-ból 80 egyéni választókerületet a Fidesz-KDNP nyerne, ami elsöprő többség, de "ezzel nem vagyok elégedett, önök se legyenek", az előző választáson, 2022-ben ennél jobb volt az eredmény.

Minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot a miniszterelnök szerint. Amikor Nagyváradra érkezett az ellenzék, azt mondák, "román föld", ellenben a magyar nemzeti kormány szerint csak az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek. "Ránk lehet számítani", de kérem, önök is álljanak ki a jövőjükért - mondta.

Orbán Viktor találkozott Románia új miniszterelnökével, aki a 24. román kollégája – de a román politikai rendszer stabilitását nem a kormány és a miniszterelnök stabilitása adja, hanem az államelnöké. "Nehézsúlyú politikussal találkoztam, aki nagyváradi, ugyanabban a kódrendszerben és kulturális mintázatban mozog, mint mi, román hazafi, aki küzdeni fog a román nemzeti érdekekért, és aki egyúttal a közös román-magyar sikerekben is érdekelt és tenni is fog ezért. Van esély a jó együttműködésre, ha úrrá tud lenni Románia a nehéz gazdasági helyzetén. Neki van esélye e kihívás kezelésére" – mondta.

"Kitiltottunk egy antiszemita és a terrorizmust dicsőítő rockbandát Magyarországról – hazánk a szabadság és a béke szigete a felfordult világban", származása alapján nem lehet senkit bántani. A szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg őket – jegyezte meg a miniszterelnök. "Valami a választás előtt félrecsúszott a magyar showbizniszben. Mindenki pénzből él, de az nem lehet ennyire fontos" – utalt zenészek, énekesek politikai megnyilatkozásaira.

Ezután

bejelentette a Digitális Polgári Körök megalakulását.

Az első számú a beszéde végén megalakul, a honlap publikussá is válik. Ennek választási jelentősége van, de jóval túlmutat azon, mert "a közösségünknek kezdenie kell valamit a virtuális térrel, mert ma ez ellenséges terület és nincs ez így jól".

Az elmúlt másfél évtizedben webkamerákra cseréltük a kávézókat, csetablakokba költöztettük a beszélgetést, ha valami nem az internetről indul, nem lesz belőle semmi. Ez a változás az egész nyugati világon végigsöpört, de sajátosan magyar a sértegetés, a durvaság, a trollkodás, a verbális erőszak. "Aki vállalja, hogy nem libsi, azt megtámadják" – mondta, és hangsúlyozta, hogy ma már egy közösségnek kell digitális láb. Az országépítés, a hazaszeretet kultúráját kell létrehozni. A tiszás digitális agresszió ellen jött létre a Harcosok Klubja, de a harc nem mindenkinek való. Kell egy tér azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben. Ezért kell szerinte sok digitális polgári kör. Ennek van jelentősége a nemzeti szuverenitás szempontjából is. A globalisták és a háborúpártiak már mind ott vannak a digitális térben, ezért "létre kell hoznunk a digitális immunrendszert".

Mit nyertek a magyarok Donald Trump amerikai elnök győzelmével? Egyelőre elkerültük a világháborút, vége a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációnak, a paksi erőmű elleni szankcióknak is, így azt be lehet fejezni, és megindultak az amerikai beruházások (eddig négynek van eredménye, szeptemberben újabb várható) – sorolta.

Lesz-e világháború? Erre Orbán Viktor szerint nincs biztos válasz, az esély csak csökkent Donald Trump érkezésével. Olaszok, spanyolok, franciák, amerikaiak 55-45 százalék közötti arányban úgy látják egy felmérés szerint, hogy pár éven belül kitörhet a harmadik világháború.

"A vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós előjelek" – mondta, és a korábbi világháborúk előjelei közül sorolta:

• Mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között. Háború tekintetében három nap van az égen, orosz, kínai és amerikai. Az ENSZ BT-ben öt tag van, a franciák és a britek nukleáris erő szempontjából nem olyan erősek, ez a három atomhatalom az erős benne.
• A fegyveres konfliktusok száma mindig emelkedik világháborúk előtt, ez most is így van.
• Erősödik a fegyverkezési verseny, ez most is így van. A 100 legnagyobb fegyvergyártó cég forgalma másfélszeresére nőtt. A fejlesztések hitelből készülnek, meg kell térülniük, az a háborúban történik meg.
• Blokkosodik a világ, a geopolitikai blokkok lezárják egymás előtt a piacaikat. Tíz év alatt ötszörösére nőtt a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedések száma.
• Népvándorlás erősödése (ma ez a migráció, ami jelenleg 300 millió embert érint).

"A világháború esélye folyamatosan nő" – mondta, és ebből az következik, hogy csigavérre, higgadtságra és stratégiai nyugalomra van szükség.

• Ukrajnát nem szabad bevenni az EU-ba, mert magunkra hoznánk a háborút;
• erőfeszítéseket kell tenni a békéért, bár Magyarország diplomáciai ereje korlátozott;
• békeszövetséget kell kötnünk, akivel csak lehet ("szerbekkel, szlovákokkal van, reméljük, Romániával is lesz, a csehekkel a választások után talán, és Ausztriáról se mondjunk le");
• fel kell készülnünk arra, hogy kimaradjunk a háborúból, ha mégis bekövetkezik, "ezt csinálom évek óta", de "kimaradni tudni kell" – fogalmazott.

A háborúból való kimaradásnak öt pillére van Orbán Viktor szerint:

• Ne legyünk kiszolgáltatottak, ezt el kell érni: jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden hatalmi központjával (Amerikával, Kínával, Indiával, Oroszországgal, a türk világgal jól állunk, eggyel van rossz kapcsolatunk, Brüsszellel). Mindennek lényege, hogy senki ne legyen anyagilag érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében.
• Legyen erőnk megvédeni magunkat: 1750 milliárd forintnál tartanak a katonai kiadások, harci helikoptereket és szállítógépeket kapott a honvédség, a szárazföldi hadsereget is fejlesztik. A technológiai, precíziós fölény elérése is feladat, ott még sok a teendő.
• Önellátási képesség, négy területen: hadiipar, energia, élelmiszer, digitális képességek. Utóbbiról Orbán Viktor elmondta, hogy a mesterséges intelligencia mindent megváltoztat, egy hatalmas globális verseny zajlik, például az Egyesült Államok és Kína havi rendszerességgel követi, éppen melyikük vezet a versenyben és a másik hány hónappal van lemaradva. A tét hatalmas, mert az MI átalakítja a munkát, a gazdaság szerkezetét, a hadászatot, az egészségügyet, mindent. Itt nem lehet az EU-ra várni, nemzeti hatáskörben kell fejlődni, regionális meghatározó szereplővé kell válni, a térség országaival való együttműködéssel.
• A humán erőforrás fölénye (régen: kultúrfölény): ma Európában Magyarország költi a legtöbbet GDP-arányosan az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan - hangzott el.
• Kell egy hosszútávú terv a háborúból való kimaradáshoz szükséges politikai stabilitást megadására: nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba - a nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti blokkban is. Ez nem nyitottság, hanem egyensúly.

Az európai háború valóság. Nem lesz, hanem van, az orosz-ukrán háború egy európai háború, 2014 – a krími háború – óta játszik a tűzzel a kormányfő szerint Európa.

Az a gondolat, hogy Ukrajna tartozhasson a Nyugathoz, az valójában a Nyugat és Oroszország közti erőegyensúly felbomlását jelenti, ami pedig a résztvevők számára mindig egzisztenciális válság, így is reagálnak rá – mondta Orbán Viktor. Szerinte a Nyugat nem értette ezt meg, amikor elfogadta Ukrajna nyugati törekvését. "A háborút a jó szándék is kiválthatja, ha az rosszkor, rossz helyen jelenik meg" – értékelt, és Helmut Kohlra utalt, aki a német egység gondolatát jókor, jó időben, jó módszerrel jelenítette meg. Ukrajnánál nem így történt.

"Ha lesz világháború, az nem egy döntés lesz, hanem egy végkifejlet" – összegzett. Ha nem lesz globális rend, akkor csak regionális túlélési zónák lesznek – a kérdés az, milyen lesz az Európai Unió mint túlélési zóna, hogy így belevonódtunk az ukrajnai háborúba.

Az EU eldöntötte, hogy

• háborúba megy;
• ha az USA kiszáll, akkor is folytatja Ukrajna támogatását, ezzel az EU békeprojektből háborús projektté változott;
• Magyarországnak is háborúba kell mennie;
• ennek érdekében legyen ukránbarát és brüsszelbarát kormányt akar az EU Magyarországon, ez a belpolitika alapképlete, ezért nem akarja a kormány a Tiszát és a DK-t hatalomra engedni;
• a hétéves uniós költségvetést háborús költségvetésként alkotja meg, ebben a kormányfő szerint minden a háború logikája szerint fogalmazódott meg: a pénz 20 százaléka Ukrajnának megy, a többit háborús készülődésre költik, nem agrártámogatásra vagy másra. Szerinte Brüsszel reménye az, hogy a háborús vereség meggyengíti a moszkvai kormányt, azután kormányváltás és liberális vezetés jön, és akkor "indulhat a biznisz". Magyarország tárgyalási alapnak se fogadja el az uniós költségvetés-tervezetet.

Orbán Viktor feltette a kérdést: az uniós forrásokat ki hozza haza? Szerinte 12 milliárd euró (a fele) már a magyar gazdaságban van. A másik fele is meglesz, mert

az új költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel, és "amíg nem kapjuk meg az elmarad pénzeket, addig nem lesz uniós költségvetés sem. Hazahozzuk és nem teszünk semmilyen engedményt a szuverenitásunkból".

A baloldal (Tisza, DK "tandem") is elhozná a pénzt, de azért cserébe kapnák meg, hogy a szuverenitásunk odaveszne, mert cserébe ők támogatják majd a háborút Ukrajnában, beleegyeznek Ukrajna európai uniós tagságába, végrehajtják a migrációs paktumot, visszavonják a gyermekvédelmi törvényt, visszavonják a multikat terhelő adókat és eltörlik a rezsicsökkentést. "Inkább hozzuk haza mi" – javasolta a kormányfő.

Most az EU egy olyan szerepbe lavírozta magát, amikor az USA elnöki adminisztrációja nem nemzetközi szervezetnek tekinti, amivel szemben ellenérzései vannak, hanem politikai ellenfélnek. Ezért az EU jelenlegi vezetése az USA-val mindig legutoljára és mindig a legrosszabb megállapodásokat fogja kötni.

A mostani kényszerpálya kereskedelmi háborúhoz vezet, amit az EU nem nyerhet meg, ezért vezetésváltás szükséges Brüsszelben.

Ráadásul megromlottak az EU kínai kapcsolatai is, az USA pedig fokozatosan kivonja magát az ukrajnai háborúból.

"Ez azt jelenti, hogy Brüsszel mivel nem hajlandó tűzszünetre és békére, be akarja tölteni az USA távozása utáni űrt, ami kizárja a lehetőségét annak, hogy normalizálja a kapcsolatait Moszkvával, amellyel így egy forró háborúban áll" – mondta Orbán Viktor, feltéve a kérdést, hogy mi ennek az értelme. Szempontként sorolta:

• van egy föderalista mesterterv - az Európai Bizottság minden válságra úgy tekint, mint az Európai Egyesült Államok létrehozásának lehetőségére, mindig brüsszeli hatáskört növel és hatáskört vesz el a tagállamoktól;
• az EU költségvetési gazdálkodása csak hadiköltségekkel és hadigazdálkodással tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét;
• Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes tagállami vezetők ottani gazdasági érdekeit.

"Az elmúlt 10 évben Angliát kiengedtük, Ukrajnát meg fel akarjuk venni – ez őrület, de van benne rendszer: Anglia szuverenista, sosem engedte volna európai egyesült államok létrejöttét, Ukrajna viszont igen" – vázolta a kormányfő.

A magyar nagystratégia lényege Orbán Viktor szerint abból indult ki, hogy 1920-ban legyőzték Magyarországot.

"Az ellenségeink döntöttek rólunk, meghatározva, hogy Magyarország kicsi lesz és szegény. A nemzetstratégia magja azonban most az, hogy Magyarország nagy lesz és gazdag. Még mielőtt a szomszédok szövegezik a diplomáciai iratokat: a fordítók a great – nagyszerű – szót használják, ne a big szót, ami a méretre utalna. Honnan lesz ember, energia, tőke, tudás, önvédelem, és hogyan ne tudjanak kihagyni minket a nagy döntésekből? Emberimportra nem készülünk, családbarát nemzetre van szükségünk. Ne higgyenek az európai statisztikáknak, a magyar családtámogatási rendszer a legjobb az egész unióban – az összes kedvezményt összeszámolva, az adókedvezményeket is –, mi költjük a legtöbbet a családokra. Most történik meg Magyarországon az, ami Európában, a világban el sem képzelhető: itthon azok a nők, akik legalább két gyermeket szülnek, életük végéig nem fizetnek szja-t. Most a fiataloknak kínálunk lehetőséget, hogy áttörés történjen az Otthon Start programmal. Egy magyar fiatal 18 éves kora után 3 százalékos hitellel vehet lakást, és a törlesztőrészlet akkora vagy kisebb, mintha albérletet vagy lakbért fizetne, így anyagilag, tulajdonosként is részeseivé válhatnak a fiatalok a nemzetnek" – sorolta.

Ezután arról beszélt, hogy szerinte Közép-Európáé a jövő, méghozzá a migráció miatt, mert ez a régió meg tudta védeni magát tőle.

• Németországban a tanulók 42 százaléka muszlim vallású,
• a bécsi diákok 41 százaléka muszlim vallású – említett meg.

Vagyis Orbán Viktor úgy látja, tőlünk nyugatra a társadalmak visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, a nagyvárosokban megtörténik a lakosságcsere és muszlim többség alakul ki. Európában megmarad a muszlim többség, a bevándorlás nem áll meg, mert az újabb érkezők már valakikhez mennek, és ha Afrika igazán megindul, a Nyugat ilyen muszlim többséggel nem fogja tudni megvédeni magát. A nyugati határt is meg kell majd védenie 10 év múlva a migrációtól a magyar miniszterelnöknek – jósolta Orbán Viktor.

Szerinte azért nem tudták megvédeni magukat a migrációtól a nyugati országok, mert 1300 évvel ezelőtt volt az utolsó olyan nyugati történelmi esemény, ahol a kereszténység és a nemzetként való megmaradás összekapcsolódott volna. "Ha elveszted a kereszténységet, valahogy, nem tudjuk, hogyan, el fogod veszíteni a nemzeti létezésedet, de ez az ösztön nincs benne a nyugati országokban" – mondta a kormányfő. Nyugaton ezt nem értik, az ő történelmükben ez nem így volt – most kezdik csak érteni, de már késő a kormányfő szerint.

"Az a kérdés, hogy a kereszténység bennünket még megtart-e ebben a fokozódó migrációs nyomásban?" – vetette fel. Szerinte a kereszténység és a politika viszonyában három állapot van:

• amikor az európai nemzetek többsége élő hittel rendelkezett – ez múlt idő, nevezhető hitbéli kereszténységnek, de a szekularizáció leszorította;
• az élő hit zsugorodik, de a keresztény hitből kinőtt kultúra mint koordináta-rendszer továbbra is megvan (jó-rossz, milyen a család, mi a bűn és az erény, mi a büntetés és a megbocsátás) – ez a kulturális kereszténység szerinte, ilyen ma Közép-Európa;
• zéró kereszténység – amikor a kereszténység mint kultúra sem szolgál többé koordináta-rendszerként, kiszorul az országok életéből. Van egy "kultúrafeladási pillanat", amikor elfogadják és törvényerőre emelik az azonos neműek házasságát, mert az megtagadja a keresztény értékeket – mondta Orbán Viktor. Úgy látja, itt tart a Nyugat, itt érte őket a tömeges migráció és innen nincs tovább.

Az csak rajtunk és a fiatalokon, a gyerekeinken múlik, hogy mi lesz Magyarországgal.

"Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van: hogy megőrizzék, amink van, megszerezzék, ami még szükséges, és nemet mondjanak arra, amire nincs szükségünk. Most majd eldől, milyen szülők voltunk" – zárta beszédét.

Kérdések

Tusványos politika vagy fesztivál?

Egy egész, még nem szabdalták fel, élni kell benne és meg kell élni.

A nemzeti közösséghez tudnak-e kapcsolódni a mai magyar fiatalok?

Van, aki gondolkodik ezen, mások nem. Mi ezen nem gondolkodunk, nem véletlenül születtünk magyarnak, az Úristen valamiért így rendelte, amit a sors hoz, ott kell helytállni – így nem merül fel ez a kérdés, hiszen magam vagyok a nemzeti közösség. De egy fiatalnak miért ne lehetne bármi egy kérdés? Egy fiatal bármit megkérdőjelezhet, ez természetes. De hiába futsz el, a végén visszajössz. Akik itthon vagyunk, egy dolgunk van: legyen hova visszajönnöd. A kérdés tehát az, van-e hova visszajönnie a néhány év vándorinasság után hazatérő fiatalnak? Van, ezen dolgozunk. Legyenek magyarok Erdélyben, hogy egy erdélyi magyarnak legyen hova visszajönni.

Legyenek magyarok Budapesten – Karátson Gábor író a hatvanas években egyszer hosszabb időre elment Erdélybe, vonattal tért haza. A Nyugati pályaudvaron leült a pályaudvar lépcsőjére és azon gondolkodott, hova tűntek onnan a magyarok? Dolgozni kell azon, hogy a boldogságkeresésre a legjobb hely Magyarország legyen. A fiataloknak nem adni kell valamit, az ajándékot és a kamu dolgokat nem kérnek, valódi esélyt kapnak, ahol majd ők meg mutatják, megcsinálják. Ezért nagy dolog a fiataloknak szóló otthonvásárlási lehetőség. A családbarát Magyarország egy jövőkép, évtizedekig tartó családtámogatási intézkedéseket vezettünk be.

Mi a kormány legnagyobb eredménye a határon túl?

Az óvodák állnak a legközelebb a szívemhez. Minél több óvoda, ahol magyarul foglalkoznak a gyerekekkel.

Mikor játszik a magyar labdarúgó-válogatott vb-döntőt?

Az az elvem, hogy sosem szabad alábbadni, mint ami már egyszer sikerült. Mi kétszer játszottunk vb-döntőt. Nem mondom, hogy 2026-ban ez sikerül, de szentül hiszem, hogy ez még az én életemben bekövetkezik.

Ha Orbán Viktor lenne Ursula von der Leyen, mi lenne az első 3 intézkedése?

1. Lemondanék.
2. Két intézkedéssel beérném, az egyik, hogy az uniós és a tagállami hatáskörök egyensúlyát helyreállítanám.
3. El kell kezdeni a koncentrikus körök Európájának kiépítését, ami egy borzalmasan bonyolult diplomáciai művelet lenne. De a mostani rendszer nem jó, nem vesszük fel, akiket kellene, felvesszük, akit nem kell, Ukrajnát, elengedjük, akit nem kéne, Angliát. Mert nem tudunk egy rendszert csinálni, ahol minden nemzet jól és komfortosan érezné magát. Ezért kellenek a koncentrikus körök, minden nemzet eldönthetné, hova csatlakozna. Az első kör a biztonság köre, ide elférnek a törökök és az ukránok is, beletartozik az energiabiztonság is. A második a szabad mozgások köre az egységes belső piaccal és Schengennel. A harmadik a közös pénztárca köre, vagyis az eurós országoké. A negyedik az alkotmányos, politikai unió – a magyar kormány ezt nem akarja. Ez az egyetlen esély arra, hogy megmentsük az Európai Uniót, máskülönben széthullik (nem összeomlik, hanem bizonyos döntéseket nem hajtunk végre, így van a migrációval, ahol mi rúgtuk fel az asztalt, de a németek se tartják be a migrációs paktumot és a lengyelek sem).

Mi a szuverén Magyarország?

Az, hogy úgy élünk, ahogy akarunk, és ezt nem mondhatja meg más. Azt se, hogy kikkel éljünk, vagy hogy hogyan neveljük a gyerekeinket (migráció, genderelmélet, háborús nyomás).

Mi volt az óvodai jele, mi a kedvenc fagyija, ki a példaképe?

Az óvodai jelemet nem tudom, de a rosszindulatúak szerint a szalonna. A fagyi a puncs, mert abban az életkorban vagyok, amikor romantikázom és visszavágyom a régi ízekre. Példakép: az elején vagyok, még nem választottam.

Ezzel véget ért a 34. Tusványos nagyszínpadi politikai eseménye. Zárásul Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az elhangzottakból kiemelte: a jövő szempontjából legfontosabb a nemzet és a kereszténység összefüggéseire adott megfelelő válasz egyéni, közösségi és nemzeti szinten.

Zárásul kiderült: 2026-ban július 21-26-án lesz a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem.