A Voks2025 szavazáson érdemes kizárólag Magyarország érdekeit nézni, és úgy leadni a szavazatot - mondta többek között Orbán Viktor a pilisvörösvári fórumon. Magyarország jövője 15-20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságának kérdésében - mutatott rá a miniszterelnök, aki meglepetésszerűen jelent meg a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója által tartott lakossági fórumon. Mint a hirado.hu írta, Brüsszelben kiadtak egy parancsot, amely szerint 2030-ig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának. "Az kevesebb, mint öt esztendő, ez itt kopogtat az ajtón" – figyelmeztetett a kormányfő.

Szerinte aki azt állítja, hogy ő majd hazahozza az uniós pénzeket, meg Ukrajnát is támogatja az európai uniós tagságban, az nyilvánvalóan hazudik, mivel ha uniós tagsága lesz Ukrajnának, akkor nem lesz pénz, amit haza lehetne hozni.

"Vagy egyik, vagy másik, a kettő az nem megy" – szögezte le Orbán Viktor, aki a véleménynyilvánító szavazás súlyára hívta fel a figyelmet.

"Teljes komolysággal mondom önöknek, hogy ha nincs a magyar közvéleménynek egy meghatározó, nyilvánvaló többsége Ukrajna uniós tagságával szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből az európai fórumokon meg tudjuk védeni Magyarország érdekeit" – magyarázta a miniszterelnök.

„Olyan kockázatot jelent ennek az országnak a gyors beemelése az Európai Unióba, amit szerintem nem szabad vállalni” – mondta.

Menczer Tamás kérdésére a miniszterelnök kitért a Tisza Pártra is. - Úgy tűnik, mintha valami új dologgal volnánk szembe, mert ilyen nevű párt még nem volt. De ha jól megvakargatjuk a dolgok felszínét és fölhajtjuk a szőnyeget és alá lesünk, akkor rájövünk, hogy nincs itt semmi új - Idézte a Magyar Nemzet Orbán Viktort.

Mint fogalmazott, "le kell tisztázni, hogy kik vagyunk mi, és kik azok, akik nem mi vagyunk, hanem szemben álló erők". Mint mondta, "mi vagyunk a magyarok". Ezután hosszasan ecsetelte a magyar néplélek jellemzőit, értékeit végül rámutatott: egy nemzeti közösségnek azok is részei, akik nem vallják magukat a nemzethez tartozónak.

Ők abban biztosan különböznek "tőlünk", hogy ők nem hisznek abban, hogy a mi sorsunk mindenünk közös sorsa a nemzeti függetlenségen és szuverenitáson fordul meg. Ők egy olyan politikai hagyományt képviselnek, amelynek hosszú évszázadokra visszanyúló hagyománya van. Ők azt gondolják, hogy Magyarország számára kell egy külső viszonyítási pont, mert a magyarok önmagukban kevesek. Nem állnak meg a lábukban, nem tudnak fejlődni, nem lehetnek szabadok, kell valaki mindig kívülről - sorolta, majd rámutatott: "Anélkül, hogy bántanám őket, azt szoktuk mondani, hogy ők is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a himnuszban".

Orbán Viktor kitért egy harmadik, szerinte megtévesztő csoportra is, "ugyanis néha magyarnak hívják magukat, valójában nem azok: ők a brüsszeliek". Szerinte nekik a céljuk, hogy Magyarország tegyen eleget a Brüsszel által kért követeléseknek, igényeknek, javaslatoknak, hogy be tudjon tagozódni az európai nagy közösségbe.

"A DK-sok, akik bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások, azok még azt is mondják, hogy egy Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, és akkor abban kellene föloldódnia Magyarországnak befejezve 1100 éves történetét. Világos, hogy kik vagyunk mi és tudjuk, hogy kik ők."

Amikor a kérdések kerültek sorra, felmerült, hogy Magyarország kilép-e az EU-ból. Orbán Viktor szerint "ha az unió olyan lett volna 2004-ben, mint most, az se biztos, hogy jelentkeztünk volna", de jelenleg nem éri meg kilépnünk az Európai Unióból, mert nem előnyösebb kint lenni belőle.

Elmondása szerint Donald Trump amerikai elnök rendszeresen megkérdezi tőle, hogy mikor lépünk már ki az EU-ból, de ő mindig azt mondja, hogy a termékeink 85 százalékát az EU-n belül értékesítjük, ezért nem érné meg – talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.