Pályaalkalmassági vizsgálaton kell bizonyítaniuk alkalmasságukat a gépjárművezetésre azoknak, akik ötször egymás után elbuknak a gyakorlati vizsgán. Major Róbert ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbiztonsági tanszékének tanszékvezetője a kozlekedesbiztonsag.kti.hu oldalon arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálatokon az érintettek 80 százalékát alkalmasnak találják a gépjárművezetésre.
„Nem tudjuk pontosan mi lehet az oka, hogy a PÁV után azonnal sikeres gyakorlati vizsgát tesznek a legtöbben azok közül, akik korábban ötször elbuktak. Csak feltételezhetjük, hogy a vizsgadrukk, a szorongás vagy valami hasonló ok állhat a háttérben. Az a tény, hogy a döntő többség az alkalmassági vizsgálat után azonnal átmegy, rávilágít arra, hogy célszerű óvatosan használni az alkalmatlan kifejezést, amikor például a forgalomban sok apró hibával, vagy szerintünk túl lassan, bizonytalanul vezetőkről beszélünk" – mondta a szakértő.
Major Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a bíróságok előszeretettel és gyakran szankcionálják a közlekedési bűncselekmények elkövetőit vezetéstől eltiltással, végleges eltiltás büntetést csak ritkán hoznak. Még a súlyos balesetet, tömegszerencsétlenséget okozó, a „nagyon ittasan vezetve balesetet okozó”, és a kifejezetten agresszív vezetőkre sem mindig igaz, hogy alkalmatlanok a vezetésre. Közülük is kevesekről állapítják meg a PÁV-eljárásban, hogy alkalmatlanok.
Amikor öt elbukott vezetési vizsga után valakit pályaalkalmassági vizsgálatra küldenek, azt kell tisztázni, hogy az illető:
- rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,
- rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, és
- képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
Akinek van jogosítványa, jó eséllyel mindhárom követelménynek megfelel. Más kérdés, hogy milyen sebesség mellett képes „biztonságosan közlekedni”, milyen gyorsan tud „alkalmazkodni a különböző forgalmi helyzetekhez” és milyen gyorsan hozza meg a szükséges döntéseket.
Az NKE közbiztonsági tanszékének vezetője szerint számos kutatás és a rendőrök mindennapi tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy a balesetek többsége nem amiatt történik, mert az érintettek nem tudták a közlekedési szabályokat, sőt, korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a balesetek okozói – statisztikailag persze – jobban ismerték a szabályokat, mint a vétlen szereplőik.