Lánszki Regő országos főépítész a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a pályaudvar-felújítási lényege, hogy a modernizációt magántőke bevonásával érjük el, de a tulajdonjogokat az állam megtartja és részesedik az üzleti haszonból is. A szakember hangsúlyozta, hogy a programban érintett pályaudvarok méltatlan állapotban vannak, holott városszerkezetileg központi helyet foglalnak el.
A pályázaton nyertes vállalatok a szerződés megkötését követően 99 évig birtokolhatják majd a vagyonkezelői vagy használói jogokat. Ők végzik majd a fejlesztéseket úgy, hogy sem az állomások, sem a mellettük lévő területek nem kerülnek ki az állami tulajdonból. Sőt, mint mondta, a magyar állam profitálni is fog az együttműködésből, mert közös projektcégek jönnek létre. A főépítész szerint
a program a közvagyon felelős felhasználásáról szól, ugyanis ezekre a fejlesztésekre állami forrásból sosem lett volna lehetőség.
Az állomásfelújítási programot három részre osztották: először megvizsgálják a hét darab, nemzetközi forgalmat is bonyolító, városszerkezetileg fontos helyen található pályaudvart, ezt követik a térségi, kisebb forgalmat bonyolító kilenc darab állomás, majd pedig a legkisebb térségi pályaudvarok következnek - magyarázta Lánszki Regő. Ez utóbbiak esetén nem érvényes a január 31-i határidő, folyamatosan vizsgálják a jelentkezőket.
Az országos főépítész kiemelte: szerencsés a helyzet, mert jelenleg a MÁV cégcsoport is az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, így világos a közös stratégia, pontos vízió van arról, hogy milyen fejlesztéseket terveznek végrehajtani. A pályaudvarok mellett fontos a környező területek modernizációja is, így a kereskedelmi és szolgáltatói funkciók is jelentős teret kapnak.
A Rákosrendezőn tervezett fejlesztések kapcsán a főépítész a lapnak elmondta,
mivel a főváros élt az elővásárlási jogával, így a tereprendezés és a terület rehabilitációja Budapest feladata lesz.
A tervezett állami beruházásokhoz először a MÁV-nak a szolgáltatás működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges területeket ki kell jelölnie, majd pedig jöhet a hulladék- és kármentesítés, ami a tulajdonos feladata. A Rákosrendező fejlesztésével összefüggő tárgyalásokat az Építési és Közlekedési Minisztérium folytatja le a vevővel, ez az adásvételi szerződés megkötése és a tulajdonjog bejegyezése után veszi kezdetét.
A hídépítési beruházásokról Lánszki Regő kijelentette: hidakra szükség van, hiszen minél több híd épül stratégiailag fontos pontokon, annál erősebb a gazdaság és élhetőbb az adott térség. Egy híd segítségével több helyen is akár egy órával csökkenhet a napi közlekedési idő, és ez nem pusztán gazdasági, de emberi és környezetvédelmi szempontból is hasznos. Hozzátette, a kormány mindig is eltökélt volt abban, hogy legalább ciklusonként egy hidat átadjon.