Magyar és holland diákok történelmi gondolkodását mérte fel és hasonlította össze egy friss tanulmány, melynek eredményeiről a felmérést végző MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója számolt be. Setényi János az InfoRádióban elmondta: a történelem az identitás, valamint a nemzeti és kulturális önazonosság kulcstantárgya. Azt vizsgálták, hogy milyen a diákok történelmi empátiája, mennyire képesek az adott történelmi kontextusban, az adott helyzetben mérlegelni a szereplők cselekvéseit, illetve „hogy mennyire vonatkoztatnak el attól a gyerekes dologtól, hogy sokszor a mostani elvárásainkat vetítjük vissza a múltba, és ezeket kérjük számon az akkori szereplőkön”.
Az eredmények alapján a holland diákok egy kicsit jobban teljesítettek. Setényi János hozzátette: az empátia a gimnazisták körében nagyobb, mint az általános iskolásoknál.
A felmérés szerint ebben döntő szerepe van történelemtanár személyének,
némileg meghatározó a családi háttér, ugyanakkor a teljesítményt illetően nincs relevanciája annak, hogy a tanulók milyen típusú településen vagy mely régióban élnek.
Setényi János szerint a történelemoktatásra fordított órák száma és a tananyag minősége is megfelelő. Mint fogalmazott, létezik ennek egy lehetséges ökoszisztémája az iskolákon kívül. Felidézte, hogy a hetvenes években például filmekkel vagy színdarabokkal teremtették meg a mögöttes kultúráját. „Az én nemzedékemből szinte mindenki látta az Egri csillagok című filmet, és ennek azért van pozitív élményanyaga, ami egy kulturális referencia” – jegyezte meg az oktatáskutató.
Ez azt is jelenti, hogy a populáris kultúra ilyen formában jól kiegészítheti a történelmi oktatást, de fel nem válthatja. Setényi János ellenpéldaként a Trónok harca című fikciós tévésorozatot említette, amelyről több tudása van az angol diákoknak, mint saját történelmükről.