Az ünnepek alatt az emberek sokkal szívesebben kezdenek el költekezni, és akár olyan dolgot is megvesznek maguknak vagy a szeretteiknek, amelyekre amúgy nincs is szükségük.
"Az utóbbi évek vásárlási trendjét elnézve főleg a koronavírus-járvány játszott ebben szerepet. Egyre tolódnak vásárlásaink az online térbe, ami hulladékképződés szempontjából még rosszabb, mint a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás. A legnagyobb probléma, hogy sok olyan tárgyat megveszünk, amit nem kellene" – mondta az InfoRádióban Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
Az online vásárlással alapvetően az a probléma, hogy nagyon nagy távolságból érkezik a tárgy, és ezzel még inkább terheljük a környezetet. De ez csak az egyik probléma. Az online vásárolt termékek 80 százaléka légi úton érkezik, és ha online vásárolunk, akkor az árut sokkal jobban be kell csomagolni.
"Eleve nagyon sok csomagolóanyagot használunk, de ilyenkor még azt ezt a csomagolást is újra becsomagolják, kitömik a sérülések megelőzése végett tömítőanyaggal, ami még nagyobb hulladékképződés. Számítások szerint ötször annyi csomagolóanyagot használunk, ha online vásárolunk, mint ha személyesen a boltból tennénk" – hívta fel a figyelmet.
Zay Balázs szerint ezen úgy lehet változtatni, ha először
átgondoljuk, hogy mi az, amire valóban szükségünk van,
és a karácsonyi időszakban is inkább a praktikus, hasznos ajándékokra helyezzük a hangsúlyt, meg a személyes, akár saját magunk által készített tárgyakra vagy élményekre, és nem egy ajándékcsomag megvásárlása, amit más összeállított.
"Például nagyon gyakori, hogy ruhadarabot veszünk online, mert nincs kockázata, ha nem jó a méret, igazából bármikor visszaküldhetjük, viszont abba nem gondolunk bele, hogy a megvásárolt ruhát nagy valószínűséggel nem fogják újra eladni, hanem hulladéklerakóban végzi, tehát teljesen fölöslegesen gyártották le, használták el hozzá a több köbméter vizet, fölöslegesen használták hozzá az energiát" – nyomatékosította.
Van is arra adat, hogy mennyi hulladék keletkezik évente az ipari termelésben.
"Több mint 9 milliárd tonna az az ipari hulladék, amely kizárólag a gyártás során keletkező fel nem használt melléktermék, nyersanyag, hibás gyártás vagy a minőség-ellenőrzésen át nem jutó termék,
tehát csupa olyan, amit nem lehet eladni" – mondta a szakértő.
Arra nincs konkrét adat, hogy az ünnepek alatt mennyivel több hulladék keletkezik, mert ez nem egyből az ünnepekkor jelenik meg, hanem akár elhúzódva is, azt viszont egyértelműen állítják az ágazatban dolgozó szakemberek, hogy jelentősen nő ilyenkor bizonyos hulladékok aránya.