A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, amely a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja a közgyűlés számára. Az értékesítésről a december 11-ei rendkívüli ülésen dönt az MTA közgyűlése.
Az akadémiai törzsvagyon (pl. a székház épülete) mellé az MTA 2007-ben kapta tulajdonba a korábban is a kutatóhelyek által használt, de állami tulajdonú, kutatási célú ingatlanokat. A tulajdonba adás célja az volt, hogy a használó, a fenntartó és a tulajdonos egyetlen szervezetben hatékonyan tudjon gazdálkodni a rábízott ingatlanokkal a tudományos kutatás végzése érdekében.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam.
Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, hanem az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak.
A kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára.
Ezzel különvált az ingatlanok tulajdona és a fenntartásukhoz, valamint a fejlesztésükhöz szükséges forrás, illetve az intézetek irányítása is. A helyzet tarthatatlanságát az MTA beadványára válaszul, az Alkotmánybíróság is megerősítette – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Az MTA tájékoztatása szerint az értékesítendő ingatlanok a 2019 óta törvényi kötelezettségénél fogva ingyenes, használatba adott kutatási célt szolgáló, jelenleg is a kutatóintézetek által használt ingatlanok. Az MTA által készített értékbecslés alapján
az adásvételben érintett ingatlanok összértéke 130 milliárd forint, melyekért a kormány összesen 80 milliárd forintot kínál.
Az akadémia számára elsődleges szempont, hogy hozzájáruljon a kutatóintézetek működtetésének optimális körülményeihez.
Ennek egyik fontos feltétele, hogy a tulajdon annak a kezében legyen, aki azt használja és a fejlesztéséhez szükséges forrásokkal rendelkezik. Arról még nem született döntés, hogy az MTA mire fordítja majd a kutatóhálózati ingatlanvagyon értékesítéséből befolyó összeget. A közgyűlés támogató döntése esetén az akadémia szabadon dönt az összeg felhasználásáról azzal, hogy az elnökség prioritásként tekint az alapkutatások támogatására. Az elkülönítve kezelt vételár felhasználására az elnökség szakértői bizottsága tesz javaslatot. A vételárat 2025-ben kapja meg az MTA, és kötelezettséget vállalt arra, hogy abból 69 milliárd forintot csak 2027-től használ fel. Ez idő alatt az összeget befekteti.