A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor a napirendi előtti felszólalásokkal kezdődik.
A képviselők nyolc előterjesztésről határoznak, ezek között szerepel az országgyűlési határozati javaslat, amellyel 2025-öt és 2026-at a magyar tudomány évévé nyilvánítja az Országgyűlés.
Döntés lesz egyebek mellett a tavalyi zárszámadásról is, valamint arról a javaslatról, amely a gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról, valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról szól.
A határozathozatalokat követően együttes általános vita lesz három, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos törvényjavaslatról, ezek a szolgálatok személyi állományának jogállását szabályozzák.
Uniós jogharmonizáció a célja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslatnak, míg a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosítása azt célozza, hogy a Digitális állampolgárság mobilalkalmazásban februártól letölthetővé váljanak a legfontosabb okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, a lakcímkártya, a TAJ-kártya és az adókártya adatai, és azok hitelesítve továbbküldhetőek legyenek, kiváltva ezzel a fizikai kártyák használatát.
Napirenden szerepelnek a jövő évi adótörvények. A javaslat preambuluma szerint a kormány célja, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete érezhetően javuljon a következő években, ezért két lépcsőben, 2025. július 1-jei és 2026. január 1-jei emeléssel kétszeresére nő a gyermekek után járó adókedvezmény. Az adótörvények módosításával a kormány többek között személyi jövedelemadót érintő könnyítéseket, újabb gazdaságfehérítő lépéseket és adminisztrációcsökkentést javasol.
Az energiaügyi tárca két javaslatát is tárgyalják kedden: az egyik a klímagázokról szóló törvényjavaslat, a másik a több mint egy tucat ágazati jogszabályon változtató egyes energetikai tárgyú törvények módosítása.
Az uniós jognak történő megfelelést célozza a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló előterjesztés. Az nyrt.-k felügyelőbizottságában, vagy igazgatótanácsában a pozíciók legalább 40 százalékát "az alulreprezentált nem tagjainak" kell betöltenie.
Ha az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosítását a parlament elfogadja a gyermeket vállaló, házas hallgatók harmincéves korukig élvezhetik az állami ösztöndíj előnyeit, az önköltséges hallgatót pedig át kell sorolni állami ösztöndíjas képzésre.
Utolsó napirendi pont a honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosítása.