Szijjártó Pétert a törvényhozás Külügyi Bizottsága hallgatta meg. Elmondása szerint a magyar külpolitikának három célja van a veszélyek korában:
- a béke erősítése,
- a nemzeti szuverenitás védelme,
- a gazdasági semlegesség elősegítése.
A külgazdasági és külügyminiszter az ezer napja tartó orosz-ukrán háborúval összefüggésben kijelentette, hogy Magyarország továbbra is tűzszünetet és béketárgyalást szorgalmaz, mert minden nap emberek halnak meg, mások mellett kárpátaljai magyarok is.
A tárcavezető szerint a csatatéren minden eddiginél hevesebb harcok folynak, ráadásul közeledik a tél, és Ukrajna energiarendszere súlyos károkat szenvedett, a szankciók pedig nem működnek, azokat az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa országai kikerülik, az Európai Unió mégis újabbakat akar bevezetni - sérelmezte a miniszter.
"Ahhoz, hogy a még nagyobb bajt vagy a visszafordíthatatlan tragédiát elkerüljük, nekünk, magyaroknak is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a korábban közösen felrajzolt, mára elhalványult, elhalványított, részben már el is tüntetett vörös vonalak átlépése ne történhessen meg.
Ilyen vörös vonal például az, ha a NATO és Oroszország között közvetlen konfrontáció jön létre. És láthatóan vannak erre törekvések.
Nyilvánvalóan egy ilyen közvetlen konfrontáció a harmadik világháború kirobbanását jelentené" - rögzítette.
Szijjártó Péter úgy látja, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság példátlanul nyílt és szégyentelen támadást indított a magyar nemzeti szuverenitás ellen, mert a választók helyett ők akarják megmondani, hogy ki legyen kormányon Magyarországon, miképpen arról is ők szeretnének dönteni, hogy kikkel éljünk együtt - utalt a tárcavezető az illegális migrációra.
Emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi jog szerint egy menekültnek az első biztonságos országban szabad tartózkodnia, aki tehát több határon is átjött, az nem menekült.
"Két biztonságos ország között a határsértés nem emberi jogi kérdés, hanem bűncselekmény" - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter beszélt a gazdasági semlegességről is. Azt mondta, hogy Magyarország nem akar gazdasági hidegháborút, mert nem a blokkosodásban, hanem az összeköttetésekben hisz.
A Kelet és a Nyugat együttműködésében nagy potenciál van, ezért a kormány pragmatikus patrióta külpolitikát folytat
- közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO büszke és lojális tagja, de nem hagyja, hogy "hülyének nézzék és kizárják a számára értékes kapcsolatrendszerekből".