A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint jövőre a növekedés 2,7 és 3,7 százalék között várható, ami a nyugdíjprémium szempontjából kiemelten fontos érték. A nyugdíjtörvény ugyanis azt mondja ki, ha a GDP várható emelkedése meghaladja a 3,5 százalékot (és emellett a költségvetés egyenlegcélja is teljesülni látszik), akkor nyugdíjprémiumot kell fizetni.
Az mfor.hu számításai szerint így nemcsak az idei, hanem a jövő évre remélt nyugdíjprémiumra is egyre kisebb az esély. A 2024-es költségvetés 2023. tavaszi-nyári összeállításakor az idei évre még 3,5-4,5 százalékos növekedést vártak, ez csökkent 1-1,8 százalékra, pedig a kabinet az idei költségvetésben képzett is 20,5 milliárd forint tartalékot nyugdíjprémiumra.
A kormányzat korábban azt közölte, a jövő évi költségvetés benyújtásával megvárja november elejét, az amerikai elnökválasztás eredményét, és Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, 3-5 százalékos növekedést „kell kipréselni a gazdaságból”.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 3,5 százalék feletti részt (de legfeljebb 4-et) megszorozzák a novemberi nyugdíj negyedével, de legfeljebb 20 ezer forinttal. Ha a leginkább optimista forgatókönyv valósulna meg, és valóban 3,7 százalék lenne a 2025-ös növekedés, akkor jövő év novemberében egy átlagos nyugdíjas 4000 forint nyugdíjprémiumra számíthatna.