Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 2025 márciusáig kell letennie a kormány asztalára a KRESZ megújítására vonatkozó szakmai javaslatait. Egy háttérbeszélgetésen a jogosítványszerzés, a gépjárművezető-képzés és -vizsgáztatás megújításának részleteit vázolták fel – derül ki a 24.hu beszámolójából.
Kerékgyártó János, a tárca közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, megváltozott a társadalmi, mobilitási és technológiai környezet, és bár voltak az elmúlt években is szabálymódosítások a KRESZ-ben, szétesett a koherencia, így a szemléletváltás mellett a rendszer összehangolására is szükség van.
A KRESZ mellett négy további területen zajlik a munka:
- a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételének vizsgálata
- a közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálata
- a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások megújítása, ideértve az önvezetéssel kapcsolatos technológiák alkalmazási lehetőségeit
- a humán tényező – így a képzési, oktatási háttér, és a közlekedési kultúra – fejlesztési lehetőségeinek feltárása
A munkacsoportoknak 2025 márciusáig kell letenniük a kormány asztalára a végső javaslatcsomagot. A munkacsoportok által megfogalmazott észrevételek tehát nem tekinthető végső döntéseknek, de a döntési folyamat részei, ezekre támaszkodhatnak majd a jogalkotók az új KRESZ kialakításánál.
Az első sarkalatos pont a vezetéstámogató rendszerek alkalmazása a járművezető-képzésben és -vizsgáztatásban. Régóta napirenden van, hogy milyen eszközök használatát lehet megengedni az oktatójárműveken, ma a KRESZ-ben egyedül a B kategóriás jogosítvány esetében van kitiltva a parkolást támogató rendszerek használata, a többi vezetéstámogató eszközre nincs szabályozás. Azt fogják javasolni, hogy
engedélyezzék a vezetéstámogató rendszerek többségének használatát az oktatás és vizsgáztatás során
úgy, hogy az alapvető elvárás továbbra is az maradna, hogy a gépjármű feletti uralmat nem veszítheti el a vezető.
Új információ a KRESZ-módosítással kapcsolatban az is, hogy a szimulátorokat újra beépíthetik az oktatásba, mert nemcsak a járműkezeléssel összefüggő képességek elsajátításába hasznosak, hanem a kritikus forgalmi helyzetek gyakorlásánál, a váratlan vészhelyzetek elkerülésénél, és bizonyos oktatási helyszíneken történő gyakorlásnál is. Nem egy nemzetközi példa van arra, hogy a szimulátorokat a képzés során alkalmazzák. Franciaországban, Portugáliában és Finnországban van kötelező óraszám, ezt lehet csökkenteni a szimulátorral. Németországban pedig a képzés várható hosszát lehet ily módon csökkenteni.
A munkacsoport javaslata szerint Magyarországon is a kötelező óraszám kiváltására szolgálhatnak a szimulátorok, azt pedig az oktató határozhatná meg, hogy a tanfolyam melyik részében, milyen mértékben vonja be a saját oktatási programjában ezt a technológiát.
Jelenleg ma Magyarországon bűncselekményt követ el az a szülő, aki a gyermekét még jogosítványszerzés előtt, az oktatás ideje alatt a közúton vezetni tanítja, pedig több európai országban is felhatalmazást kaptak a családtagok arra, hogy a vezetni tanulókat oktassák bizonyos jogi keretek között. A munkacsoport az európai trendeket is figyelembe véve ezért azt javasolhatja, hogy
önkéntes lehetőségként Magyarországon is vezessék be a kísérővel történő vezetést.
Hogy a jelenlegi kötelező 29 óra plusz vizsga mellett vagy részben helyett jönne be ez a képbe, arról egyelőre zajlanak az egyeztetések, de a cél az, hogy az állampolgár minél jobb felkészültséggel kerüljön a vizsgára, és minél alacsonyabb költségen meg tudják szerezni a jogosítványt.
Ha valakinek bevonják a jogosítványát vagy összegyűlik a 18 büntetőpontja, akkor részt kell vennie egy képzésen, ezzel kapcsolatban a leglényegesebb változtatás az lehet, hogy akinek elvették a jogosítványát, be kellene bizonyítania a jövőben, hogy tudja a KRESZ-t, és tud vezetni, azaz nemcsak az utánképzést kellene végigülnie, ami a jelenlegi szabályokhoz képest jelentős szigorításnak hangzik.