Már nem külföldről behozott szamárköhögéses esetekről van szó Magyarországon, hanem a fertőzés hazai terjedésről – nyilatkozott az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályának osztályvezetője. Az első fél évben 115 szamárköhögéses fertőzöttet regisztráltak.
Galgóczi Ágnes elmondta: mint ahogy más európai országokban is tapasztalható, Magyarországon is megszaporodott a szamárköhögéses esetek száma. Ez egy kötelezően bejelentendő fertőző betegség Magyarországon, ezért a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ folyamatosan nyomon tudja követni a járványügyi helyzetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket, ha szükségesek. Az elmúlt évekhez képest több regisztrált fertőzés van a fertőzőbeteg-nyilvántartásban.
Mint mondta, minden évben előfordulnak szamárköhögéses esetek, a kórokozó jelen van hordozó állapotban felnőttekben, enyhe tünetekkel járó betegséget okozhat, ami nem is feltétlenül kerül diagnosztizálásra.
Akkor kerül előtérbe, amikor olyan személyek fertőződnek meg, akiknél súlyosan zajlik, akár kórházi kezelést igénylő betegség alakul ki. Ők általában a kisgyermekek, akik részlegesen vagy még teljesen oltatlanok.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a területi háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgáltatók figyelmét is felhívta a fertőzés jelenlétére, a kórokozó cirkulálására, ezért nyilvánvalóan jobban odafigyelnek a diagnosztika során, illetve felmerül az ellátóban a betegvizsgálat során az, hogy egy köhögéses tünetekkel rendelkező beteg esetén mintavételeznek. Emiatt a fokozott figyelem miatt is sokkal több eset kerül napvilágra, mint az előző években.
A betegség lefolyása szempontjából az oltatlanok vagy a részlegesen oltott kisgyermekek vannak kockázatnak kitéve. A szamárköhögés felnőttkorban a magyarországi védőoltási rendszernek köszönhetően általában köhögéssel járó enyhe megbetegedést okoz, ami egyébként antibiotikummal is kezelhető, felnőtteknél és gyermekeknél is.
Galgóczi Ágnes felhívta a figyelmet, hogy a kötelező védőoltások során fontos betartani az oltási rendet, tehát azt, hogy időben megkapja a kisgyermek a védőoltást.
"Emellett már a várandósság ideje alatt vagy a várandósság tervezése során is fontos lenne a felnőtteknél is az emlékeztető oltás beadása, ami tízévenként javasolt, és nemcsak a leendő szülőknél, hanem a nagyszülőknél is fontos lenne. Nyilvánvalóan a fészekimmunitás, a közvetlen környezetnek az oltottsága védi a kisbabát. Emellett természetesen a higiénés rendszabályok betartása itt is ugyanúgy érvényes. Ez egy légi úton terjedő fertőző betegség, tehát a kézhigiéné, a köhögési etikett betartása, fontos, ahogy az is, hogy aki köhögéssel, felső légúti tünetekkel rendelkezik, ne látogasson újszülöttet, ne látogasson oltási koron aluli csecsemőt" – sorolta az NNGYK Járványügyi főosztályának osztályvezetője.
A háziorvosok oldaláról megközelítve a helyzetet, az látszik, hogy szamárköhögéses esettel évtizedeken keresztül nem találkoztak, azt gondolták, hogy Magyarországon ez a betegség már nem fordul elő, köszönhetően annak, hogy az oltási fegyelem nagyon jó, és a nyájimmunitás, tehát a többiek oltottsága védi a fogékony személyeket is.
Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének tanácsadó elnöke szerint azonban az élet felülírta ezt, hiszen az oltási fegyelem – különösen a környező országokban – jelentősen fellazult, és egyre több behurcolt eset fordult elő nálunk is, amiből az következik, hogy a nem védett személyek, akiknek a védettsége vagy már nem hatékony, vagy pedig valami miatt az immunrendszerük nem úgy reagált a védőoltásra, elkaphatták ezt a kórokozót, aztán pedig továbbadták egymásnak a fertőzést.
"Leginkább az újszülöttek és a kis csecsemők vannak nagy veszélynek kitéve, ha elkapják ezt a fertőzést, hiszen két hónapos kortól kezdjük oltani a gyermekeket, és egy életveszélyesen súlyos fertőzést okozhat, ha valaki előtte, oltatlanul elkapja" – figyelmeztetett az orvos.
Arról, hogy a mostani esetek honnan kerültek be Magyarországra, keveset tudni. Az első néhány esetnél voltak külföldi kapcsolatok: valaki, aki külföldre járt iskolába és nem kapta meg az emlékeztető oltását. Volt olyan, aki nyaralni volt külföldön, más a saját környezetében kapta el és enyhe tünettel vagy tünetmentesen továbbvitte. Ekkor már nem lehet nyomon követni a terjedését, nem lehet tudni, hogy ki honnan fogja elkapni.
Az, hogy már most hetek óta minden héten 15 fölötti az új esetek száma, arra figyelmeztet, hogy az oltásellenesség életveszélyes, hangsúlyozta Havasi Katalin. "Életveszélyes arra, aki nem kapja meg a védőoltását, és életveszélyes arra nézve, aki a fertőzést az oltatlanoktól fogja elkapni. Aztán van egy másik vonzata ennek a kérdéskörnek, mégpedig az idősebbekre vonatkozóan, hiszen abban a boldog tudatban éltünk sokáig, hogy megkaptuk a védőoltásainkat csecsemőkorunkban, és akkor ezzel le van tudva a védőoltások kérdése.
Szakemberek azt mondják, hogy a védőoltások körülbelül tíz évig védenek, tehát 50-60-70 évesen érdemes elgondolkodni azon, hogy felvegyük újra ezeket a védőoltásokat.
A megemelkedett esetszám pedig az orvosok számára is figyelmeztetés: ha egy gyerek köhög, gondolniuk kell olyan betegségek előfordulására is, amire az elmúlt évtizedekben nem gondoltunk, mint például a szamárköhögés kórokozójára.