Balmazújváros önkormányzatának nem sikerült a jogszabályi határidőben megalkotnia az idei költségvetési és a tavalyi zárszámadási rendeletet. A mulasztás miatt már a Kúria asztalán van az ügy, a jogvita lezárásáig felfüggesztve marad a Hajdú-Bihar vármegyei város nettó finanszírozása – írja az Index.
Hivatalos értesítést kap szerdán Hegedüs Péter, Balmazújváros független polgármestere a város nettó finanszírozásának felfüggesztéséről írja a portál. Az vezetett ide, hogy a Hortobágy és a Hajdúság határán fekvő észak-alföldi településen az idén sem sikerült a helyi önkormányzatnak a jogszabályi határidőben megalkotnia az idei költségvetési és a tavalyi zárszámadási rendeletet. A mulasztás a Kúria előtt van, amíg nem születik döntés, nem érkezik több támogatás.
Ráadásul a településvezető a június 9-i önkormányzati választást követően jogsértő módon, a képviselő-testületet megkerülve, a jogszabályokkal visszaélve próbálta meghozni az elmaradt döntéseket, emiatt újabb törvényességi vizsgálat indult a várossal szemben.
Hegedüs Péter a Közösen Balmazújvárosért Egyesület színeiben a szavazatok 44,95 százalékát gyűjtötte be, de ez nem volt elegendő a pozíciója megtartásához, mert a Fidesz–KDNP-s Varga Marina 50,22 százalékot kapott, míg a fennmaradó voksok Ferenczi Mária (Daru Park Egyesület) neve mellé kerültek. Ahogy minden más városban, ahol leváltották a meglévő polgármestert, úgy az új vezető Balmazújvárosban is október 1-jével léphet hivatalba.
A 17 ezer lakosú Hajdú-Bihar vármegyei város önkormányzata tavaly sem hozta meg időben a két fontos rendeletet, emiatt egy időre az állam már az elmúlt évben is kénytelen volt felfüggeszteni a finanszírozást.
A HAON.hu 2023. szeptember 28-i írt arról, hogy októberben tud utoljára fizetést adni az újvárosi önkormányzat, ha semmi sem változik. Később a Magyar Nemzet 2023. november 9-én arról cikkezett, hogy Balmazújváros vezetője fontos ügyekben titkolózik a helyi képviselők előtt, a lap akkor megszólaltatta Tiba Istvánt, a választókerület országgyűlési képviselőjét is, aki szerint a polgármester azért nem fizeti ki a pénzeket, hogy a városban „óriási feszültséget és ellentétet generáljon”.
Pedig a hatályos jogszabályok betartásával az ismétlődő visszás helyzet elkerülhető lett volna, a jelen esetben vizsgált két fontos céldátum a következő: az adott költségvetési évre március 15-ig szükséges elfogadni a költségvetést, május 31-ig pedig az előző költségvetési év zárszámadását.
Amennyiben egy város kifut ezekből a határidőkből, a helyi önkormányzatokért felelős kormánytag – aki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter – a mulasztás megszüntetéséig felfüggeszti az adott települést megillető előirányzat folyósítását. Nem történt más Balmazújváros esetében sem. A Kúria úgy került a képbe, hogy miután a város önkormányzata egyik határidőt sem tartotta be, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a legfőbb hazai bírósági fórumhoz fordult a mulasztás pótlása érdekében.
Június 9-e utá több jogsértést is elkövetett a város polgármestere, amikor a képviselő-testületet megkerülve, egyedül próbálta pótolni az elmaradt rendeleteket - írja a portál.
Egy átmeneti rendelkezés alapján ugyanis a 2024. június 9-e és 2024. október 1-je közötti időszakban a polgármester gyakorolja a képviselő-testület feladat- és hatásköreit, ha a testület egymást követő két ülése határozatképtelen, vagy határozatképes ugyan, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt.
Márpedig Hegedüs Péter a választások másnapjára, június 10-ére hívott össze rendkívüli testületi ülést, amelyen rajta kívül hat képviselő jelent meg. Amikor az egyik képviselő kiment az ülésteremből egy percre, a polgármester határozatképtelennek nyilvánította az ülést, és berekesztette. Még aznap délutánra újabb rendkívüli ülést hívott össze Hegedüs, csakhogy ez már határozatképes volt.
Ám erről maga a polgármester távozott, így a teremben hat képviselő maradt, a képviselő-testület ismét határozatképtelenné vált.
Összegzésképp annyi mindenképpen megállapítható, hogy a polgármester jogsértően járt el, amiért a kormányhivatal törvényességi felhívással élt. Egyrészt a polgármester aktív magatartása tette lehetővé, hogy a képviselő-testület helyett hozhasson döntéseket. Másrészt a városvezető a határozat meghozatalakor olyan eljárási hibát is elkövetett, ami miatt a költségvetési és zárszámadási rendeletek egyébként sem lehetnének érvényesek.