A magyarok 20 százalékának nincsenek anyagi gondjai, a lakosság harmada viszont szegény - ismertette a májusi kutatás legfontosabb megállapítását az InfoRádióban Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője.
"2023 novembere óta 50 ezer forinttal többre van szükség az átlagos megélhetéshez. 45 százaléknyian vannak azok, akik a szűkös megélhetés alatti jövedelemhez jutnak hozzá, tehát a 250 ezer havi nettó alatti jövedelemhez, és van még egy 31 százalék, amely nettó 250 és 400 ezer forint alatti jövedelmi sávba tartozik, tehát összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom háromnegyede az átlagos jövedelmi szint alatt visz haza" - mondta.
A váratlan kiadás, például egy elromlott mosógép cseréje nagyon sok magyarnak megoldhatatlan gondot jelent - tette hozzá.
"A magyar társadalom harmada nem tudna megbirkózni egy ilyen váratlan kiadással, és ez 2022 novembere óta a legmagasabb arány.
Ami még árnyalja is a képet, az az, hogy az aktív dolgozók körében is ez a legmagasabb számarány. Ha csak a tavalyi év novemberéhez hasonlítjuk az eredményeket, akkor 7 százalékpontos növekmény jelentkezett azok körében, akik nem tudnak kifizetni egy olyan összeget, ez egy érdemi probléma jelenleg a magyar társadalomban."
Az emberek ilyenkor kölcsönkérnek vagy lemondanak valamiről.
"A legtöbben arról adtak számot, 40 százaléknyian, hogy a közelmúltban korlátozni kényszerültek a közlekedést, harmaduk arról adott számot, hogy kölcsönkért. Orvosi kezelésről, fűtésről vagy az étkezésről nagyjából a magyarok ötöde mondott le az elmúlt 6 hónapban vagy az azt megelőző időszakban."
Ennek ellenére a magyarok 75 százaléka a közeljövőben nem számít anyagi helyzetének romlására, a váratlan kiadások és a nyugdíjas évek miatt viszont szinte mindenki aggódik - mondta az InfoRádióban Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője.