Petri Bernadett szerint Magyarország kérhetné ennek az összegnek a beszámítását. "Észszerű lehetőségként adódna a közös határvédelemre kiadott tétel, ami visszamenőleg csaknem 750 milliárd forintot tesz ki. Elgondolkodtató lehetőség, hogy ezt beszámítsa Magyarország a büntetésbe" – tette hozzá.
A kutató úgy véli, technikailag az is elképzelhető, hogy az Európai Unió a Magyarországnak járó, de még ki nem fizetett támogatásokból vonja le a büntetés összegét. "Akár arról is szó lehet, hogy azokba, az Alapjogi Chartával összefüggésben felfüggesztett tételekre számítsák bele, amelyeket még nem fizettek ki Magyarországnak. Másrészt azon belül is lehet mozgástér, hogy melyik visszatartott tételből vonják le. Nekünk persze az lenne a legjobb, ha a határvédelemre költött forrásokat számítanák bele a büntetésbe.
Még az is lehet, hogy ennek érdekében a kormány akár egy önálló eljárást indítson
– tette hozzá.
Petri Bernadett szerint a magyar kormány a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét kihasználva, akár azt is elérheti, hogy csökkenjen a büntetés összege, ami késleltetheti a kifizetés megkezdését. Egy másik eljárásban Lengyelországnak ez sikerült – emlékeztetett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója.
Az új Európai Bizottság és Magyarország viszonyáról hallhat részleteket az alábbi beszélgetésben is: