Az EU 24 tagállamában a 15-30 éves fiatalok körében a legmagasabb szavazási szándékot, 78 százalékot Romániában mérték, és épp csak lemaradt az elsőségről Portugália (77 százalék). A valószínű szavazók aránya Máltán (47 százalék), Lettországban (46 százalék) és Luxemburgban (41 százalék) a legalacsonyabb.
Magyarországon a fiatalok körében a negyedik legalacsonyabb uniós értéket mérték, 51 százalékot.
Bulgáriában, Lettországban, Luxemburgban, Máltán és Hollandiában több mint a válaszadók ötötde annak ellenére nem szavaz, hogy megtehetné (21 és 31 százalék közötti arányok) - derül ki az Eurobarométer összegzéséből.
A felmérés szerint amíg a megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli a politika, 13 százalékukat pedig nem érdekli a szavazás, addig 64 százalék azok aránya, akik az elmúlt egy évben részt vettek egy vagy több szervezet választást előkészítő tevékenységében. A megkérdezettek 48 százaléka számolt be arról, hogy petíció aláírásával, gyűlésen való részvétellel vagy egy politikusnak küldött levéllel "lépéseket tett a társadalmi változás előmozdítására".
A fiatalok különösen
- az emberi jogokkal (34 százalék),
- az éghajlatváltozással és a környezettel (33 százalék),
- az egészséggel és a jóléttel (29 százalék), valamint
- a nemtől, fajtól vagy szexualitástól független egyenlő jogokkal (29 százalék) kapcsolatos témákban tevékenykedtek.
A válaszadó fiatalok szerint az oktatási rendszer jól felkészítette őket az előttük álló kihívásokra. 73 százalékuk mondta azt, hogy oktatása felkészítette a hamis információk azonosításához szükséges digitális készségekkel. 72 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy oktatása a környezet megóvására tanította.
Itthon az EU-átlaghoz képest kevesebb fiatal gondolja úgy, hogy az oktatás révén megkapta a megfelelő készségeket az álhírek felismeréséhez (teljesen egyetért: 28/23 százalék, inkább egyetért: 45/38 százalék, inkább nem ért egyet és egyáltalán nem ért egyet: 21/30 százalék; az országra vonatkozó összesítés itt érhető el pdf-ben).
A felmérés szerint a fiatalok "európai perspektívákkal" rendelkeznek. Több mint 43 százalékuk vett részt valamely másik uniós országban folytatott oktatási (16 százalék) tevékenységben, vállalt önkéntes munkát (12 százalék) vagy dolgozott bejelentett munkavállalóként (12 százalék). A válaszadók közel fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy tisztában van az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram által kínált finanszírozási lehetőségekkel. Emellett a fiatalok 67 százaléka vélte úgy, hogy az EU hatással van mindennapi életére, míg 26 százalékuk szerint nem, 7 százalékuk pedig nem tudott erről érdemben nyilatkozni - derült ki az Eurobarométer-felmérésből.