Az EB szerdai közleményéből derült ki, hogy a szervezet felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (és Spanyolország) ellen az autópálya-koncessziós szerződések szabályainak megszegése miatt. Az uniós álláspont szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Az EB azt akarja elérni, hogy az érintett országok betartsák az uniós szabályokat, amelyek előírják az átláthatóságot, valamint a közbeszerzések esetén az egyenlő bánásmódot a résztvevő gazdasági szereplőkkel szemben.
A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által felhozott érvekre. Ha nem teszi (vagy azzal a bizottság nem elégedett), akkor az EB indoklással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti (ez pedig pert és annak eredményeként adott esetben bírságot jelenthet).
A másik ügyben a hvg.hu összefoglalója szerint arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság korábbi ítéletének „a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosításának kötelezettségéről”.
A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy
Magyarország megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet, amikor nem biztosította, hogy harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek ténylegesen hozzáférhessenek a nemzetközi védelmi eljáráshoz.
Ez arról a magyar rendszerről szól, hogy a menekültügyi eljárást csak egy nagykövetségen lehet kezdeményezni, először egy szándéknyilatkozat formájában, majd pedig pozitív értékelés esetén kaphat az érintett beutazási engedélyt az eljárás lefolytatására. Mindez azonban ellentétes azzal a nemzetközi jogi alapvetéssel, hogy a menedékkérelem iránti igényt a határon lehessen jelezni.
Magyarország erre az ítéletre semmilyen módon nem reagált. Most még két hónap haladékot kap a kormány, és a kapott – vagy nem kapott – választól függően a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.
A harmadik ügy szintén egy korábbi, három és fél évvel ezelőtt hozott bírósági döntés nem teljes körű betartásáról szól, amelynek ügyében a kötelezettségszegési eljárás most indul meg. Ez pedig a Lex CEU ügyében hozott korábbi határozat – bár a dokumentum nem nevesítette, de, mint a portál írta, minden kétséget kizáróan beazonosítható az ügy.
Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra itt is két hónapot biztosítottak. Válasz hiányában, vagy ha az EB elégedetlen lesz azzal, itt is per indulhat Magyarország ellen, amely végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020. október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.