Benyújtotta az Országgyűlésnek első, a 2023-as évről szóló beszámolóját az Integritás Hatóság, amely öt lezárt és tizenhat folyamatban lévő tavalyi vizsgálata 120 milliárd forint uniós támogatást érintett.
Biró Ferenc, a hatóság elnöke ennek kapcsán azt mondta, a szervezet létrehozása jelentős mérföldkő, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben. Hozzátette: a hatóság autonóm intézményként egyszerre erősíti a hatalmi ágak szétválasztását és áll a gazdaság tisztítására irányuló erőfeszítések élére. A 30 oldalas beszámolót a hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően az Európai Bizottságnak is megküldi tájékoztatásul.
"Fontos tudni, hogy az Integritás Hatóság »zöldmezős beruházásként« indult el, nem is álltak rendelkezésére olyan eszközök, amelyek egy korábban már működő intézmény esetében természetesek lettek volna, tehát a semmiből kellett felépíteni azt a hatóságot, amely a mai nap már az összes tevékenységét el tudja látni" – mondta Mehlhoffer Tamás, az Integritás Hatóság szóvivője.
Arról is beszélt, hogy a jelentésben öt lezárt ügyről írnak, mert a beszámoló 2023. december 31-ig szól, de azóta három további eljárásnak is a végére ért a hatóság, mert a munka folyamatosan zajlik. Ezenkívül a szóvivő kiemelte a hatóság másik tevékenységét, a felülbírálati indítványok ügyét, ugyanis a hatóságnak joga van korábban már lezárt nyomozásokat újraindítását kezdeményezni, és a szervezet tavaly 315 úgynevezett anonimizált határozatot dolgoztak fel.
"Ezek olyan dokumentumok, amelyekben a nevek ki vannak takarva, tehát nem látjuk pontosan, hogy ki vagy milyen cég ügyében nyomoztak, de
hat ügyben benyújtottunk felülbírálati indítványt, kértük a nyomozás újraindítását, ebből négy esetben európai uniós forrás felhasználása is érintett volt, és a bíróság helyt adott ezeknek a felülbírált indítványoknak"
– számolt be róla Mehlhoffer Tamás.
Az Integritás Hatóság beszámolójában az is szerepel, hogy a törvény által meghatározott feladatok nincsenek teljesen összehangolva az ágazati szabályozással, vannak olyan jogkörei, amelyek még nem adottak. A hatóság nemzetközi példákra hivatkozva is utal arra, hogy vannak még olyan jogosítványok, amelyeket jól tudna használni ahhoz, hogy hatékonyabban tudja elvégezni a feladatait, és hogy simábban tudjon együttműködni más állami szervezetekkel – magyarázta a szóvivő.
Arról is beszámolt, hogy a hatóság tavaly három nagy jelentést készített, ebből az elsőt épp egy évvel ezelőtt a magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázati értékeléséről. Ebben azt állapította meg a közbeszerzésekkel kapcsolatban, hogy a jogi keretek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a jogszabályi rendelkezések részletesek, az adatok nyilvánosak, ennek ellenére az ellenkező hatást éri el.
"A közbeszerzési rendszer fő célja az lenne, hogy csökkentse az állami költségeket, ezzel szemben olyan mértékben diszfunkcionális, hogy inkább a költségnövelést célozza meg a működése"
– mondta Mehlhoffer Tamás, és hozzátette, a jelentésben számos javaslatot tettek, hogy miként lehetne a rendszert javítani.
A legnagyobb, éves integritásjelentés a hatóság ötven javaslatot tett arra, hogy miként lehetne a gazdálkodást javítani az uniós pénzekkel. A megállapítások lényege a szóvivő szerint azt volt, hogy az állam legyen jó gazda, legyen tulajdonosi szemlélete, és hogy a beszerzéseken érintett intézményrendszerben minden szereplőnek legyen felelősség. "Ehhez mi segítséget ajánlottunk, mert az Integritás Hatóság nagyon felkészült szakembergárdával van jelen most már a hazai gazdasági életben, és segítünk a kockázatalapú ellenőrzés módszereit bemutatni, bevezetni, új módszertanokat megmutatni, és abban is vannak ötleteink, hogy az egész információs fragmentáltságot hogyan lehetne jól megoldani" – mondta.
Év végén jelent meg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos harmadik jelentés, amelynek a szóvivő szerint a sommás megállapítása az volt, hogy "ez a rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényi céljait".
A hatóság négy javaslatot is tett:
- legyen egy egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer
- kockázatalapon legyen egy rendszeres ellenőrzése a vagyonnyilatkozatoknak
- az ellenőrzést végezze egy független ellenőrző szerv, amelyik kifejezetten ezzel foglalkozik
- a vagyonnyilatkozati rendszer része kell legyen egy általános, átfogó korrupcióellenes stratégiának.