Az esti és levelező tagozatos hallgatókon kívül a nappali tagozatosok többsége is vállal munkát a tanulmányi ideje alatt, ez derül ki az Oktatási Hivatal februárban közzétett, 2023-as kutatásából - írja a Népszava.
Az adatokból kiderül többek között, hogy a friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is vállalt munkát, legalább a felsőfokú képzése egyes szakaszaiban. A tanulással párhuzamos munkavégzés főként az esti- és levelező tagozatos, valamint a távoktatásban résztvevő hallgatókra jellemző,
az ő körükben 94,5 százalék volt az arány, de a nappali tagozatosok is nagy arányban (72 százalék) vállaltak valamilyen bevételszerző tevékenységet.
Arra nem tér ki a kutatás, hogy a nappali munkarendben tanulók hogyan egyeztették össze a tanulást a munkával, okozott-e mindez valamilyen hátrányt a képzésük teljesítésében, valamint az sem derül ki, miért is vállaltak munkát az egyetem mellett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell azt nyilatkozta a lapnak, hogy a hallgatók munkavállalása mögött egyértelműen anyagi okok állnak. Szerinte négy bevételi forrása lehet egy egyetemistának: a családi háttér, az ösztöndíjak, a diákhitel vagy a munka. Azonban az utóbbi évek gazdasági változásai miatt a családok egyre kevésbé tudják támogatni egyetemre járó gyermekeiket, a szociális és tanulmányi ösztöndíjak eközben évek óta változatlanok: a minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körüli.
A másik súlyos probléma, hogy az albérletek egyre drágábbak, a kollégiumi férőhelyek számában viszont nem történt érdemi változás.
A kérdőívet kitöltő friss diplomások 89 százaléka dolgozott a kitöltés idejében, 11 százalékuk sosem, vagy akkor éppen nem. Képzések tekintetében a művészet-közvetítés területén volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya (15,6 százalék), az egyéb művészeti területen 10,9 százalék, a bölcsészettudományi területen 5,9 százalék, agrár végzettségűek körében pedig 5,2 százalék. A legkevesebb munkanélküli az orvos- és egészségtudományi területen végzettek között van, 1,6 százalék a felmérés szerint.
A kérdőívet kitöltők 22,4 százaléka szerint teljesen, 24,1 százalékuk szerint nagy mértékben illeszkednek tanulmányaik az általuk végzett munkához. 26,6 százalékuk szerint viszont csak közepesen, 17,1 százalék szerint kevésbé, 9,9 százalék szerint pedig egyáltalán nem.
Legmagasabb arányban a sporttudományi területen végzettek jelezték (25,9 százalék), hogy nem kaptak használható tudást az egyetemen.
A felmérésre válaszoló friss diplomások 6 százaléka dolgozott külföldön a kérdőív kitöltésekor, a külföldi munkavállalás leginkább az agrár, a természettudományi és a művészeti területen végzettek körében gyakoribb az átlagosnál.
A 2018-ban diplomázottak 44,8 százaléka, a 2022-ben végzetteknek viszont már az 50,2 százaléka jelezte, hogy szívesebben vagy biztosan másik országba költözne, ha ott ajánlanának neki jobb munkahelyet. Azzal kapcsolatban viszont nem voltak optimisták, hogy az itthoni tanulmányaik mennyire készítették fel őket a külhoni munkavállalásra, 56 százalék ugyanis azt felelte, a felsőoktatási tanulmányaik inkább nem vagy egyáltalán nem adtak ehhez hátteret.