A Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével. A jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételi lehetőséget, és első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek,
így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban
– tudta meg az InfoRádió Hankó Balázstól.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta, a magyar diákok, a magyar egyetemek versenyképességének fokozásához és ahhoz, hogy 2030-ra top 100-as egyetem Magyarországon, szükséges az is, hogy a nemzetközi csereprogramokban a részvételt erősíték. Jelenleg évente átlagosan tízezer diák és oktató vesz részt nemzetközi csereprogramban, és a cél, hogy ezt megduplázva húszezerre emeljék. Ezt szolgálja az új program.
"Az új nemzetköziesítési program különlegessége az, hogy nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemi desztinációk is lesznek, és ennek lesz egy kiválósági része, amivel a világ legjobb egyetemeire juthat majd el egy-egy szemeszter erejéig kétszáz magyar diák" – mondta az államtitkár. Azt is kiemelte, hogy a program résztvevői nem vesztenek majd egy félévet itthon a külföldi tanulmányaik miatt, ráadásul magasabb is lesz az ösztöndíj, mint az Erasmus-programban: havi 350-500 ezer forint lesz a támogatás.
Hankó Balázs azt is hangsúlyozta, hogy – noha az új program első körben csak az uniós programokból kizárt modellváltó egyetemek oktatói és diákjai számára lesz elérhető –
nem az Erasmus pótlására indul az új pályázat.
"Mi bízunk és hiszünk abban, hogy az Erasmus+ programok folytatódni fognak. Magyarország minden olyan vállalást teljesített az Európai Bizottság felé, amely a magyar érdeknek, a magyar egyetemek, a magyar kutatók és a magyar diákok érdekeinek megfelel, és várjuk immáron két hete ismételten a bizottságtól a visszajelzést" – mondta Hankó Balázs.
Az államtitkár mindemellett bejelentette, hogy mivel november 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, ezért a magyar kormány – mivel nem kapott még visszajelzés a bizottságtól a javaslataira – a határidő meghosszabbítását kérte, és Hankó Balázs arról egyeztetett Iliana Ivanova uniós biztossal, hogy
három hónap türelmi időt kapjon a magyar fél.
Így, ha megegyezés lesz, akkor az Erasmus megállapodások a február végéig kitolt határidőben még megköthetők lennének, és ezzel a modellváltó egyetemek sem maradnának le jövő ősztől a programról.
A megállapodásról folyó tárgyalásokról az államtitkár elmondta: a bizottság újabb és újabb követeléseket támaszt a közalapítványi modellel szemben, ami amúgy egy elfogadott nemzetközi megoldás, amely versenyképesebbé tette a magyar felsőoktatást. A kifogások
- egyrészt a kuratóriumi tagok személyi összeférhetetlenségét érintették,
- másrészt a kuratóriumi tagok megbízatásának hosszát.
Utóbbi esetében kétszer hatéves mandátumra tett javaslatot a magyar fél, mert éppen hatéves közfeladat-finanszírozási szerződést köt az állam az egyetemmel. A harmadik korlátozás egy egyéves "lehűlési" időszak: a javaslat szerint ha valaki vezető tisztségben volt, akkor egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy kuratóriumi tagságot vagy felügyelő bizottsági tagságot vállalhasson. "Ezek mind olyan javaslatok, amelyek egyrészt a bizottság részéről felvetődtek, másrészt az előzetes tárgyalások alapján úgy gondoljuk, hogy ez a bizottság részéről is elfogadást fog nyerni" – mondta Hankó Balázs.
Az összeférhetetlenségnél a kormányzati tisztségviselők már korábban kikerültek a tagok közül, és az Európai Bizottság egy fokkal bővebb összeférhetetlenségi kört kívánt, amely ráadásul nemcsak a kuratóriumi tagságra, hanem a felügyelő bizottsági tagságra is vonatkozna.
"A magyar oktatók, kutatók és diákok érdekében ezt szükségszerűen meg kell lépnünk, persze hangsúlyozva azt, hogy ilyen modell nem egyedülálló és a világon számos helyen működik" – jelentette ki a felsőoktatásért felelős államtitkár.