Nyitókép: Soós Lajos

Semmi következménye nincs az Alaptörvény-ellenes jogalkotásnak

Infostart
2023. november 2. 14:44
Jelenleg tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciójával adós az Országgyűlés, amiből tizenkettőnek már lejárt a határideje, a legrégebbinek tíz éve.

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizennégy teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizenháromnak az Országgyűlés, míg egynek a közlekedésért felelős miniszter a címzettje - adta hírül az Index. A tizennégy megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, két jogalkotói mulasztást viszont még határidőn belül orvosolhat a parlament.

Ha az Alkotmánybíróság eljárása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet állapít meg,

akkor határidő megjelölésével a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére.

Az alkotmánybírósági törvény szerint a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha:

  1. nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,

  2. kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására,

  3. vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.

Mindennek az alkotmánybírósági hatáskörnek az az elvi alapja, hogy a jogalkotói mulasztás miatti alaptörvénysértő helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó feladata, tehát az alkotmánybírák nem vehetik át a törvényhozó felelősségét. Viszont a jogalkotó mérlegelés nélkül köteles (lenne) a mulasztást megállapító határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet. Csakhogy a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója - foglalja össze a portál a tudnivalókat.

A tizennégy, Országgyűlésre, illetve a közlekedésért felelős miniszterre vonatkozó mulasztást az Alkotmánybíróság a weboldalán tette közzé.