A művészet és kultúra megőrzésének, fejlesztésének, valamint a hazai tudományosság támogatásának céljával hívta életre 2003-ban a Prima Primissima díjat a kezdeményezést gondozó alapítvány. A díjjal a művészet, tudomány, sport és oktatás, ismeretterjesztés terén ismerik el évről évre a hazai és határon túli magyarság legjobbjait. A vele járó honorárium emellett hozzájárul a kulturális és tudományos élet résztvevőinek szakmai munkájához és fejlődéséhez is.
Az alapítvány - mely már Instagram-oldalt is működtet - hattagú kuratóriumából álló zsűri tíz kategóriában ítéli oda az elismerést.
„A díj létjogosultságát és szakmai nívóját jól mutatja, hogy az elmúlt tíz év - mióta az OTP Bank gondozza és finanszírozza a díjat - egyikében sem érkezett ilyen sok jelölés a Prima Primissima díjra. Azt gondolom, hogy a kihívásokkal teli időszakban még inkább úgy működünk, hogy nem csak az elismerést szomjazzuk, de az is örömmel tölt el, ha elismerést adhatunk másoknak. Nem lesz könnyű dolga a kuratóriumnak, de biztos vagyok benne, hogy az arra legalkalmasabb, a kiemelkedők között is a legértékesebb jelölteket sikerül kiválasztani” – mondta el Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
A díjazottak 2023. december 1-jén a Művészetek Palotájában személyesen vehetik majd át az elismeréseket. A különleges díjátadó esemény műsorszámaiban a megelőző évek Junior Prima-, Prima- és Prima Primissima díjazottjai, valamint korábbi Megyei Prima-díjasok lépnek majd fel.
A 2023. évi Prima-díjazottak névsora
Magyar irodalom
Füzesi Magda, költő, író
Első verse 1967-ben jelent meg. Tájleíró költészetében életszeretete mellett a szülőföld iránti hűsége is jelen van. Verseiben nemcsak Kárpátalja varázslatos tájait, hanem Magyarország és Erdély természeti szépségeit is megrajzolja. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. A kárpátaljai Forrás stúdió tagjaként az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját. Több versét megzenésítették. Oroszból és ukránból fordít. Táncsics-díjas újságíró, József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szülőfaluja, a kárpátaljai Nagybereg díszpolgára.
Kontra Ferenc, író, költő, műfordító, szerkesztő
Drávaszögi keresztek című regényével vált ismertté 1988-ban. Az álom hídja című regénye Az Év Könyve lett 2018-ban. Megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. A frankfurti, lipcsei, strasbourgi és varsói könyvfesztivál vendége volt. Művei nyolc nyelven olvashatók. Huszonhárom könyve jelent meg. A legutóbbi 2023-ban A fiú – Elszánt történetek címmel. Összetéveszthetetlen hangon ír a közép-európai emberek sorsáról. Regényeire és novelláira az idegenség, a merész szókimondás, a lélektan sokrétű ábrázolása, a váratlan fordulatokat hozó történetek és az önéletrajzi elemek jellemzőek. József Attila- és Babérkoszorú díjas, az MMA rendes tagja.
Szabó T. Anna, költő, író, műfordító
Első verseskönyve 1995-ben jelent meg, eddigi tíz kötete pedig összegyűjtve is Vagyok címmel 2022-ben. Hat prózakönyve közül a Törésteszt emberi játszmákról és szerelmi függőségekről, a Szabadulógyakorlat zenéről és vágyról szól. A József Attila-díjas költő sokszor írt gyerekeknek (például: Tatoktatok, Adventi kalendárium). Több mint száz könyv és színdarab fordítója, többek közt Shakespeare, Yeats, John Updike, Beatrix Potter és Dr. Seuss művein keresztül csillogtatta meg nyelvi leleményességét. Irodalmi műsorok rendszeres résztvevője volt (Nyugat, Lyukasóra, Szósz, Lírástudók), verseit Halász Judittól a Kalákán át a JaMeséig sokan éneklik.
Magyar színház-, film- és táncművészet
Csákányi Eszter, színművész
A Nemzeti Színház Stúdiójának növendéke volt, majd ’72-től a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja lett. Tízévesen állt először színpadon. Minden műfajban, tragédiában és vígjátékban, prózaiban és zenésben remekel. Emlékezetes alakítást nyújtott, mint Juci, Emma, Yvonne, Pinokkió, Olga, Eliza, Stella, Arkagyina, Maridel, Dr. Virág Imola, Fédra, I. Erzsébet királynő, Beatrix hercegné, Marozsán Henriette balettmester. 1974-ben debütált a filmvásznon. Olyan alkotásokban láthattuk, mint a Bástyasétány 74, Elveszett illúziók, Doktor Minorka Vidor egy napja, Hol volt, hol nem volt, Három Nővér, Swing, Utóélet, Zárójelentés. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának tagja, 1992-től a Katona József Színházhoz, 2002-ben Krétakör Színházhoz szerződött. 2017-től az Örkény Színház tagja.
Lázár Kati, színművész, rendező
Gyerekszínészként a Liliomfi kis pincérfiújaként és A királyasszony lovagja egyik apródjaként debütált. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1991-ben egyik alapítója volt a budapesti Merlin Színháznak. Játszotta Martirio szerepét, saját rendezésében Ponciát. Megformálta többek között Marie figuráját, Mrs. Martint, Anfisszát. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő komikus tragikának nevezi magát, drámai súly, energikus humor, érzelmi szélsőségek jellemzik alakításait. Számos filmben is szerepelt, emlékezetes alakítást nyújtott Idő van, Werckmeister harmóniák és A londoni férfi, Nyugalom, Hoppá és Szamba, Sorstalanság, Kincsem, a Napszállta című filmekben.
Tarr Béla, filmrendező, forgatókönyvíró
22 évesen forgatta le első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket, amely 1979-ben nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Legismertebb filmjei: a Sátántangó, a Kárhozat és a Werckmeister harmóniák. 2011-ben A torinói lóval a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. A kezdeti szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult műveiben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező számos nemzetközi életműdíjat kapott. A Francia Köztársaság lovagja kitüntetést is átvehette. Több világhírű egyetem díszdoktora. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Magyar képző- és iparművészet
Drozdik Orsolya (Orshi), képzőművész
1970-77 a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. A magyar neoavantgárd második generációjához tartozik. A hetvenes évek képzőművészeti életében nagy szerepet játszó Rózsa-kör tagja. Műveiben a nők reprezentációjának kérdése foglalkoztatja. Művészete rajzokban, grafikákban, fényképekben, festményekben, szobrokban, performanszok és installációk sorában bontakozik ki, amelynek versei, levelei, ars poeticái, művészetelméleti írásai vagy akár műtermei is részét képezik. A Munkácsy Mihály-díjas művész, a SZIMA (Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia) tagja. Alkotásai megtalálhatók a bécsi és budapesti Ludwig-gyűjteményben, a Szépművészeti Múzeumban, neves amerikai és európai gyűjteményekben.
feLugossy László, festőművész, performer
A magyar underground művészet kultikus figurája. Kezdetben fényképészetet tanult. A képzőművészet mellett filmmel, videóval, irodalommal, zenével és performansszal is foglalkozik. Alapítója a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak és az AE Bizottság zenekarnak. Az 1970-es évektől kezdve vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon és készíti jellegzetes tárgykollázsait, objektjeit, installációit, és különböző hordozóanyagra felvitt akril, olaj festményeit. Kísérletező kedve határtalan, műfaji, technikai korlátokat nem ismer. A Munkácsy Mihály-díjas művész festészetében gyakran reflektál társadalmi jelenségekre, tabukra, közhelyekre. A kép és a költői szöveg viszonya érdekli, legújabb munkáiban vizuális tartalmakkal jelentkeznek prózái és versei.
Lukácsi László, üvegszobrászművész
Gyermekkorától vonzza az üveg, ez az emberi kultúrát évezredek óta elkísérő, egyre nagyobb teret hódító, csodálatos anyag. Jellegzetes, természet ihlette műveit síküvegből és tükrökből építi fel, majd a végső formát precíz csiszolással alakítja ki. Üvegszobrai Európa, Japán és az USA jelentős múzeumi és privát gyűjteményeiben megtalálhatók. Számos nemzetközi díjjal is jutalmazták. Egyik legfontosabb a kanazawai nemzetközi üvegkiállítás arany-díja, melyet sok száz alkotó közt egy üveglegyezővel nyert el. A Ferenczy- és Fujita-díjas üvegszobrász az MMA tagja. Több évtizedes, nemzetközileg megmérettetett pályafutását, műveit a hazai képzőművészetet gyűjtő ill. műértő közönség is egyre inkább ismeri.
Magyar tudomány
Dr. Kiss L. László, fizikus, csillagász, akadémikus
A József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Dr. Prószéky Gábor, matematikus, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora
Az ELTE programtervező matematikus, majd általános és alkalmazott nyelvész szakán végzett. Az első hazai nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésre specializálódott vállalkozás, a MorphoLogic egyik alapítója. Jelenleg a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára, az MTA doktora. Hazai és nemzetközi szintű nyelvtechnológiai innovációiért és a hazai nyelvtechnológiai képzés alapjainak kialakításáért Gábor Dénes-díjat kapott. A számos más elismerés mellett 2000-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett kutató mintegy 200 tudományos publikációja mellett 3 könyvet is írt az emberi nyelvek számítógépes feldolgozásáról.
Dr. Sólyom Jenő, fizikus, akadémikus
Az ELTE-n szerzett fizikus oklevelet, majd sub auspiciis kitüntetéses doktori címet. Az elméleti szilárdtest-fizika nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Legfontosabb eredménye a renormálási csoport-módszer szilárdtest-fizikai problémáknál használható új megfogalmazása és sokrétű alkalmazása. Az ezt bemutató, alapvető cikkére közel kétezer munkában hivatkoztak. Több évtizedes hazai és külföldi oktatói tevékenységéből született meg az angol nyelven is megjelent háromkötetes, enciklopédikus könyve: A modern szilárdtest-fizika alapjai. Munkásságát Állami Díjjal és Széchenyi-díjjal ismerték el. Professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Magyar oktatás és köznevelés
BAGázs Közhasznú Egyesület, Romatelepeken élők esélyegyenlőségét támogató egyesület
A BAGázs 2011-ben alakult, hogy egyenlőbb Magyarországot építsen, amelyben csökkennek a különbségek romák és nem romák között, ahol esélykiegyenlítést biztosítanak azok számára, akik születésüktől kevesebb lehetőséghez férnek hozzá. Komplex programstruktúrát működtetnek két Pest megyei település, Bag és Dány romák lakta település részein, ahol munkatársak és kiképzett önkéntesek közvetlenül dolgoznak helyben élő minden korosztállyal és a velük dolgozó állami ellátórendszer szereplőivel. Hiszik, hogy mindenkinek feladata van a változás érdekében: a romatelepeken, a helyi faluközösségben, valamint a többségi társadalom szintjén.
Csáki Csaba, műszaki tanár, festő-mázoló-tapétázó mester
Családjában generációkon át őrzik a mesterséget. Édesapja is festő oktató volt, a szakmai utánpótlást pedig fia viszi tovább, mint festő szakember. Nemcsak tanítja, gyakorolja is a szobafestő, mázoló, tapétázó szakmát. Az Aranykoszorús festőmester részt vesz a szakképzés átalakításában is. Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület alelnökeként mindent megtesz a szakma múltjának ápolásában, jelen kihívások feladatainak sikeres megvalósításában, partnerkapcsolatok gyarapításban, valamint a szakma jövőjének építésében. Szakmai felkészültsége, sikere nyomon követhető tanítványai a Szakma Kiváló Tanulója hazai versenyeken át a világversenyekre történő felkészítéséig. Nemzetközi szakmai kapcsolatok tart fent. Segíti a környező országok szakképzésének integrálását a magyar oktatási rendszerhez szakmájában.
Dr. Katz Sándor, középiskolai matematika-fizika szakos tanár
A Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított 45 évig. Jelenleg is az Erdős Pál Tehetséggondozó tanára. Több mint 100 tanítványa lett díjazott országos és nemzetközi versenyeken, közülük többen kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, ketten már akadémikusok. A nem kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozásban is maradandót alkotott az Arany János Programban, és publikációiban. 29 szakmai cikket, 8 szakkönyvet, feladatgyűjteményt írt. Iskolájában és a régióban példaértékű matematikai műhelyt alakított ki. Iskoláján kívüli diákoknak és tanároknak több száz szakmai foglakozást vezetett. Számos elismerésben részesült, köztük Rátz Tanár Úr Életműdíjban, Tehetséggondozásért Életműdíjban.
Magyar építészet
Csillag Katalin, építész
A Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén szerzett diplomát. Posztgraduális tanulmányait a Grazi Műszaki Egyetemen, illetve az ÉME Mesteriskolán folytatta, ahol jelenleg mester. 1994-ben alapította férjével, Gunther Zsolttal a 3h építészirodát. Nevükhöz számos nyertes hazai és nemzetközi pályázat, kiállítás és kiadvány mellett olyan épületek fűződnek, mint a Mozgásjavító Intézet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztése, az Esterházy-kastély nyugati szárny és a szegedi Dóm felújítása. Az Ybl-díjas építész a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja. Négy gyermek édesanyja.
Ferencz Marcel DLA, építész, egyetemi tanár
Édesapja, Ferencz István utódjaként a NAPUR Architect Építésziroda vezetője. Két évtizede vesz részt az építész oktatásban. A Vizes Világbajnokságoknak otthont adó Duna Aréna szerző építésze. A nemzetközi tervpályázaton első díjat nyert Új Néprajzi Múzeum épületének alkotója. Az egyedi megfogalmazású, nemzetközileg elismert épület számos szakmai díjat nyert az Egyesült Államoktól Kínáig. Két alkalommal képviselte Hazánkat a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén. Legújabb alkotása a sikeresen megrendezett 2023-as Atlétikai Világbajnokságot befogadó Nemzeti Atlétikai Központ, a „Királynő Koronája”. Ybl- és Pro arhitectura díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Hegedűs Péter, építészmérnök
Pályáját az IPARTERV tervezőjeként, majd a KÖZTI műteremvezető-építészeként kezdte, 1985-ben alapítója volt a Magasépítési Tervező- és Szervező Kisszövetkezetnek. Tanulmányútjai Észak-Európában és Hollandiában formálták szemléletét. Épületeit a funkcionalizmus, a célszerűség, a nyitottság jellemzi szerves és hiteles egységet alkotva a környezettel, rekonstrukciós munkáiban az értékek megőrzésére törekszik. Az Ybl-, Europa Nostra- és Pro Architectura díjas építész nevéhez olyan középületek fűződnek, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, a budafoki, rákoscsabai és több fiókkönyvtár, a Békéscsabai Megyei Könyvtár, a Club Tihany szálloda és üdülőfalu, vagy a keszthelyi bíróság.
Magyar ismeretterjesztés és média
M4 Sport, televíziós sportcsatorna
Az M4 Sport 2015-ös indulása óta a magyar sport otthona és Magyarország legnézettebb sportcsatornája, minden néző otthonába elviszi a legnagyobb hazai és nemzetközi sporteseményeket. A közmédia csatornája – határon innen és túl – magyarok millióihoz juttatja el nemzetünk büszkeségeinek eredményeit, a sport varázsát, a szurkolás izgalmát és örömét. Az M4 Sport a Forma-1, a labdarúgó-vb, valamint EB és a magyar labdarúgó válogatott összes mérkőzésének kizárólagos - mellette a következő két nyári és két téli olimpia - közvetítője. Az együtt megélt felemelő élmények – legyen szó sikerről vagy kudarcról – erősítik az érzést, hogy összetartozunk, magyarok vagyunk. A különböző sportágak eljuttatása pedig ösztönzi az embereket, hogy maguk is elkezdjenek mozogni.
Tóth Szabolcs Töhötöm, újságíró, podcaster
1996-tól újságíróként és szerkesztőként dolgozott heti- és napilapoknál. 2000-től a Magyar Nemzet közéleti és kulturális mellékletének, a Hétvégi Magazinnak volt szerkesztője. 2015-től (egy idő után főszerkesztő-helyetteseként) a napilap online kiadását vezette. 2011-ben Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek címmel jelent meg az oktatásban ma is használt kézikönyve. A Magyar Nemzet bezárását követően 2018-ban saját vállalkozásként indította el Az élet meg minden című podcastját. A műsorban – elmondása szerint – azokkal beszélget, akiknek kíváncsiak vagyunk gondolataira Magyarországról, a világról, „az életről meg mindenről”.
Virtuózok, klasszikus zenei tehetségkutató és ismeretterjesztő műsor
A 2014-ben indult műsorsorozat legfontosabb vállalása, hogy a tehetséges fiatalok számára hazai és nemzetközi képzési- és fellépési lehetőségeket teremtsen. 2020 óta a program 8 országban került képernyőre, nemzetközileg is elismert. A felfedezettek a világ legfontosabb koncerttermeibe juthatnak el a műsor közreműködésével, a New York-I Carnegie Halltól a londoni Covent Gardenig, olyan sztárok támogatásával, mint Plácido Domingo, Andrea Bocelli, Keller András, Miklósa Erika és Lang Lang. A Virtuózok „V4 plusz” az Európai Unió és az európai szellem egyik kiemelkedő kultúrpolitikai innovációja. Ez a magyar tévéformátum az elmúlt években forradalmasította a TV-piacot és több nagy zenei karriert is elindított.
Magyar sport
Dr. Faragó Tamás, olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző
A BVSC színeiben kezdett vízilabdázni, ezt követően 15 éven keresztül a Vasas, majd a Düsseldorf és az Arenzano csapatát erősítette. 1970 és 1985 között 258 alkalommal mutatkozott be a nemzeti együttesben. 1976-os olimpiai bajnoki címe mellett egyszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes, egyszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és kilencszeres magyar bajnok. Edzőként is számos sikert ért el, az Arenzano csapatával játékosedzőként KEK-győztes, a Vasassal kétszeres Magyar Kupa-győztes, a felnőtt női válogatottal világbajnok, Világkupa-győztes és Európa-bajnok. 2000-ben beválasztották az évszázad vízilabda válogatottjába, 2020-ban a Nemzet Sportolója lett és korábbi állami kitüntetései után 2023-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.
Fábián László, olimpiai-, világ- és Európa-bajnok öttusázó, sportvezető
Sportkarrierjét úszóként kezdte a Budapest Honvéd Sport Egyesületben 1971-ben, majd 1980-1996 ugyanitt öttusázott. 1982-1988 a Budapesti Honvéd, illetve 1988-1993 a Budapest Sport Egyesület, majd a 1996-ig újra a Budapesti Honvéd vívója volt. Nemzetközi szintű eredményeit öttusázásban és párbajtőrvívásban érte el. Az 1988-as szöuli olimpián az öttusázó csapat tagjaként aranyérmet, a párbajtőr csapat tagjaként hatodik helyezést ért el. A Magyar Öttusa Szövetség négyszer választotta az év magyar öttusázójának. 1989-ben az Év Sportolójának választották Magyarországon. Olimpiákon, világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon összesen 21 érmet nyert. 1995-től a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának elnöke, majd társelnöke. 1996-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2013-tól a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, 2022-től főtitkára. Feleségével több, mint harminc éve élnek házasságban. Négy gyermekük, Márton, Anna Sára, Szonja Lili és Máté Ádám.
Dr. Kovács Antal, olimpiai-, világ- és Európa-bajnok cselgáncsozó, közgazdász
A Paksi Atomerőmű SE versenyzője volt. Magyarország első olimpiai- és első világbajnoka a judo sportágban. Nyolcszoros magyar bajnok, hatszoros Európa-bajnoki érmes, huszonnégyszeres Világkupa-dobogós, 7 dan fokozattal rendelkezik. Nős, három gyermek édesapja. 2005 óta a Paksi Atomerőmű munkavállalója, 2012 óta pedig a cég kommunikációs igazgatója. Ezer szállal kötődik városához, segíti jelenét és hisz annak jövőjében. Tagja a sportág Hallhatatlanok Csarnokának. A Magyar Sportcsillag Program kurátoraként kitűzött célja a sportolói kettős életpályamodell támogatása, saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet az élsport és a tanulás összehangolásának fontosságára. Aktívan részt vesz a magyar sport jövőjének építésében: a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, a Magyar Judo Szövetség szakmai alelnöke.
Magyar népművészet és közművelődés
Gőz László, harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője
33 évig a Zeneakadémia tanára. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport alapító tagja, számos formációban több száz koncertet adott világszerte, stúdiózenészként közel 1000 felvételen működött közre. 1996-ban alapította a Budapest Music Center Magyar Zenei Információs Központot, a magyar zeneművek és művészek közös, térítésmentesen elérhető adatbázisát, amelyben közel 5000 művész és 32000 zenemű adatai szerepelnek. Szintén 1996 óta működik a BMC Records, amely már 350 albumot jelentetett meg. A BMC tíz éve megnyílt új épületében – amely ezalatt közel 4000 koncertnek adott otthont - helyet kapott egy kamara koncertterem, zenei könyvtár, az Opus Jazz Club, több hang- és képstúdió, valamint az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány.
Juhász Zoltán, népzenész, kutatómérnök
A Kárpát-medencében fellelhető hagyományos furulya- és dudajátékkal 45 éve foglalkozik. Az Egyszólam együttes tagjaként és szólistaként e hagyomány hiteles megjelenítésére törekszik hangversenyeken, táncházakban, zenei táborokban. A Zeneakadémián és az Óbudai Népzenei Iskolában tanít. Pásztor mestereitől tanultakra alapozva írta meg székelyföldi, gyimesi és dunántúli furulyaiskoláit. Pál István és Kukucska Ernő nógrádi dudás-furulyásokról írt monográfiákat, Tímár Viktor és Karácsony Lázár gyimesi furulyásokról pedig elemző dolgozatokat. Kutatómérnökként végzett számítógépes eurázsiai összehasonlító elemzéseit számos nemzetközi és magyar publikációban, ill. két könyvben mutatta be. Magyar örökség díjas, az MMA rendes tagja.
Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Kárpát-medencei hatókörű civil szervezet
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége a népi kézműves hagyományok megőrzésének és megújításának szimbóluma. A hazai és határon túli népi kézműves közösségeket összefogó civil szervezet 40 évvel ezelőtti megalakulása óta, nap mint nap azon dolgozik, hogy a hagyományőrzés ne egy elmúlt, régi világot idéző nosztalgiázás legyen, hanem élő, a ma emberéhez szólni tudó, megtartó érték, amely folyamatosan megújulva emeli be a régit a mába, köti össze a múltat a jelennel. E cél érdekében képzések, táborok, kiállítások, konferenciák és fesztiválok sokaságát szervezik itthon és külföldön egyaránt. Legismertebb a Mesterségek Ünnepe, ahol egy hétvége alatt több tízezer érdeklődő kerül közvetlen kapcsolatba a népi kézműves mesterségeket bemutató közösségekkel.
Magyar zeneművészet
Hollerung Gábor, karmester, karvezető
A Liszt Ferenc-díjas érdemes művész az egész életét a klasszikus zene népszerűsítésének szenteli. Zeneakadémián karvezető és karmester szakon végezett. A 1980-tól máig vezeti a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, ő hozta létre az Énekel az ország mozgalmat. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karnagya, majd vezető karmestere, igazgatója. Európán kívül Izraelben, Brazíliában, az USA-ban, Tajvanon és Kínában is tanított, illetve dolgozott vendég karmesterként. A tanítás is egyfajta szenvedély az életében. A pályáját meghatározó tanároknak köszönhetően úgy véli, hogy a tanítás legfontosabb része, hogy konvertibilis tudást adjunk át a következő generációnak, legyen szó profi zenészekről, kórusénekesekről vagy akár a közönségről.
Pitti Katalin, operaénekes
A Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársaság érdemes és Kiváló művésze a Magyar Állami Operaház Örökös tagja. Zeneakadémiai végzősként az Otello női főszerepére választották a Tv Zenés Színház operafilmjéhez. Verdi Traviatájának Violettája, a Bohéméletben Mimi, Anyeginben Tatjána, a Varázsfuvola Paminája, a Bánk bán Melindája, a Faust Margitja és Donizetti Bolein Annája, Puccini Manon Lescaut-ja és Tosca szerepében hódította meg a közönséget. 16 éven át alakította Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét. Az operettek is megtalálták: előadta Lehár Víg özvegyének címszerepét, volt Sylvia a Csárdáskirálynőben és Marica grófnő. Mai napig koncertezik. Számtalan jótékonysági munkában vállalt és vállal részt bizonyos célokért megmozgatva a megszólított embereket: segíteni. Több mint 20 éve tanít. Mester kurzusokat ad.
Sapszon Ferenc, karnagy
A Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas művész zenész családban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett karnagyi diplomát 1977-ben. Öt kórust vezetett, köztük a két olimpiai bajnok kórust, az 1978-ban általa alapított Jubilate leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate vegyeskart. 1988-ban megalapította Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának azóta is művészeti vezetője és karnagya. A Nemzet Művésze szerint a kodályi hagyományokat őrző kórusiskola érték- és gyermekközpontú nevelő iskola, ahol a zene nyújtotta „napi katarzis” nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek teljes emberré váljanak. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei bizottságának elnöke, és Ferenc pápa látogatásakor a zárómise zenei felelőse volt.