Ezeket a tanárokat Pintér Sándor oktatásért felelős belügyminiszter üldözte el az iskolákból – mondta a nevek felfestése után Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője, hozzátéve: azt szerették volna, hogy a tárcavezető lássa, kiket üldözött el a pályáról, kik azok a kiváló pedagógusok, akinek az oktatásban, az osztálytermekben lenne a helyük. „De Pintér Sándor romboló munkája, elképesztő büntetés-végrehajtási intézethez hasonló szemlélete miatt ők most nincsenek már a pályán. Jöjjön csak a munkahelyére, és lássa, hogy kiket üldözött el; lépjen át rajtuk, ahogy a való életben is átlépett.”
A pedagógushiány a vidéki településeket sújtja a legnagyobb mértékben, ami miatt számos iskolát zártak be az elmúlt időszakban – jelentette ki az akció másik résztvevője. Lőcsei Lajos országgyűlési képviselő szerint hasonló a helyzet, mint az egészségügyben:
„Ha gyógyulni akarsz, fizetned kell! Ha tanulni akarsz, fizetned kell!”
De nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy olyan szolgáltatásért fizessen, amit a magyar államnak kellene biztosítania – tette hozzá.
A kormány szerint nincs országos pedagógushiány. Rétvári Bence elmondása szerint 10-15 százalékkal van több tanár Magyarországon, mint Európa más országaiban. Átlagosan a nyolcadik legjobb a magyar eredmény – nyilatkozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Különösen fontosnak nevezte, hogy megduplázódott azok száma, akik valamilyen természettudományos – kémia, biológia, matematika, fizika – szakon kezdik meg a tanulmányaikat; 208-ról 416-ra nőtt.
A pedagógus szakszervezetek szerint 16 ezer tanár hiányzik a közoktatásból.
Novák Katalin: a jó iskola a tanár–szülő–gyermek harmonikus hármasa
A jó iskola csak a tanár–szülő–gyermek harmonikus hármasával lehet teljes – ezt már Novák Katalin köztársasági elnök mondta vasárnap Szigetszentmiklóson, a Temesvári Utcai Általános Iskola tanévnyitó és épületátadó ünnepségén.
Az államfő kiemelte: hálásak lehetünk azért, mert békében kezdődhet az új tanév, a szülők szabadságban nevelhetik a gyermekeiket, vannak elkötelezett nevelők, pedagógiai szakemberek, fejlődnek az iskolák és egyre több tudás birtokába kerülhetnek gyermekeink.
Novák Katalin azt mondta, hogy két házi feladata van Magyarországnak: az egyik a pedagógusok helyzetére, a másik az iskolákat bevenni akaró, és azokat eszközként használni szándékozó ideológiákra vonatkozik.
A köztársasági elnök elmondta: Szigetszentmiklóson egy új, jól felszerelt, több mint négyszáz gyermek oktatására kész iskolában kezdődhet az új iskolai év, s hálát adhatunk azért, hogy Magyarország több mint ötezer iskolájában békében kezdődik a 2023/2024-es tanév.
Emlékeztetett: az elmúlt öt évben országszerte több mint 4500 óvodai, iskolai fejlesztés indult el, erre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink jó iskolákba járhassanak – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: ez nemzeti érdek.
Mint mondta, a jó iskola több, mint szép épület, jól felszerelt tantermek, a jó iskola nem csak tégla és malter. A jó iskola emberekből épül – mutatott rá a köztársasági elnök, hozzátéve: a jó iskola elhivatott, hazájukat ismerő és szerető tanárokból, pedagógiai szakemberekből, felelősségteljes vezetőkből, elkötelezett segítőkből, együttműködő, a gyermekeikért felelősséget vállalni kész szülőkből, nagyszülőkből és kíváncsi, a világra és egymásra nyitott gyermekekből áll.
A pedagógusok helyzetéről elmondta: Magyarországon meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek a pedagógusokat a közösség elismert, nagyrabecsült tagjaivá teszik, biztosítani kell számukra a polgári élet anyagi feltételeit.
Az iskolákat kívülről fenyegető veszélyről azt mondta, hogy egyre többen eszközként tekintenek az iskolára és ellenségként a szülőkre. Felhívta a figyelmet arra a folyamatra, amely már kikezdte vallási identitásunkat, a nemzet és a család kereteinek bomlasztásán munkálkodik.
Novák Katalin azt hangsúlyozta, hogy
az iskola nem lehet eszköze semmilyen ideológiának, meg kell védeni a szülői jogokat, hogy ők dönthessenek arról, hogyan nevelik gyermekeiket.
A köztársasági elnök felidézte, hogy tíz napja Beregszászon járt, ahol Reményik Sándor költő sorait a kárpátaljai gyerekek bátor hangja tette élővé. Mint mondta, felhívássá vált, mindannyiunkhoz szólt az a sor, hogy „Ne hagyjátok a templomot. A templomot, s az iskolát!”
Az évnyitó ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a résztvevőket Pálos Annamária tankerületi igazgató is köszöntötte.