Liptódon egy családi ház padlásának rendezésekor egy feltételezett robbanóeszközre bukkantak az ott lakók, akik az épület hátsó kertjébe vitték a tárgyat, majd bejelentést tettek hétfőn a rendőrségre. Az ingatlan tulajdonosai időközben észlelték, hogy a feltételezett robbanótest füstölni kezdett, ezért lefedték homokkal, a füst szivárgása pedig abbamaradt.
A helyszínre érő tűzoltóknak is jelezték az aggasztó fejleményeket, figyelemztetésükre a család elhagyta otthonát. Ezalatt megkülönböztető jelzéssel indult útba egy tűzszerész járőr az Irinyi János laktanyából. Érkezésüket követően a járőr parancsnoka megállapította,
egy második világháborús eredetű, 122 mm-es szovjet ködgránát került elő, gyújtószerkezet nélkül, instabil állapotban
– írta a Facebookon az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred.
Mint fogalmaztak, az említett robbanóeszköz típus nagyon ritkán kerül elő, ugyanakkor kiemelten veszélyesnek minősül a köpenyében elhelyezett 4 kilogrammnyi sárgafoszfor miatt. A sárgafoszfor a levegővel érintkezve meggyullad, és mindaddig ég, amíg oxigénhez jut. A folyamat során foszfor-pentoxid keletkezik, így alakul ki a jellegzetes sűrű, fehér színű foszforköd. Az ilyen típusú gránátokat több céllal alkalmazhatták: elsődlegesen az ellenséges katonák elvakítására, emellett pedig – a foszfor égése során keletkező magas hőmérséklet következtében – gyújtófegyverként.
Mészáros Zalán százados, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred mérnök tisztje szerint
a foszforköd fullasztó hatású, emellett rendkívül mérgező is, belélegzése tönkreteheti a vesét, a májat és a bélrendszert.
Ha maga a sárga foszfor érintkezik emberi bőrrel, a vegyület 700 Celsius fokon ég, amíg el nem zárják az oxigéntől, hermetikusan lefedve az érintett bőrfelületet. Amennyiben az égés elér a csontig, az érintett végtagot sajnos amputálni kell – foglalta össze a sérült ködgránáttal kapcsolatos további veszélyeket a százados.
A különböző kockázati tényezők tudatában a tűzszerészek védőeszközök alkalmazásával lefedték, majd kiemelték a sérült robbanóeszközt. Ezt követően óvatosan egy közeli, robbantásra alkalmas területre szállították, végül biztonságos módon, földalatti robbantással semmisítették meg.
Ezzel újra bebizonyosodott, hogy a második világháborús eredetű robbanóeszközökben csaknem nyolc évtizednyi szunnyadást követően is elindulhatnak nem kívánt kémiai reakciók, nem megfelelő kezelés során pedig akár még működésbe is léphetnek.
"Ezért szeretnénk ismételten hangsúlyozni: ha robbanótestnek vélt tárgy kerül elő, azonnal rendőrségi bejelentést kell tenni, hogy ezredünk tűzszerészei mihamarabb megkezdhessék a veszélyes eszköz kezelését" – zárták a bejegyzést.