A kutatásból az látszik, hogy a fiatalok háromnegyede saját lakást vizionál maga számára a 2050-es évekre, illetve úgy gondolja, hogy házasságban és Magyarországon fog élni. A kétharmaduk állítja azt, hogy 2050-ben jobb anyagi helyzetben lesz, mint most van, és nagyjából ugyanekkora arányban gondolnak arra, hogy újabb gyermekük lesz vagy egyáltalán gyermekük lesz. Nem sokkal kevesebben, közel kétharmaduk azt vélelmezi, hogy ugyanabban a szakmában fog dolgozni, mint most, vagy amit jelenleg tanul - sorolta kutatásuk eredményeit az Ifjúságkutató Intézet vezetője.
Székely Levente szerint a fentiekhez képest sokkal kiegyenlítettebbek voltak a vélemények, amikor arra kérdeztek rá, hogy zömében magyarul fog-e beszélni az illető a kollégáival vagy sem: itt nagyjából ugyanannyian vannak, akik szerint valószínűleg magyarul és akik szerint nem magyarul fognak kommunikálni 2050-ben. Az idősebbek a magyar nyelv dominanciáját látják inkább, míg a fiatalabbaknál inkább megjelenik az a várakozás, hogy idegennyelvű munkakörnyezetben fognak majd dolgozni.
A 15-39 éves korcsoportnak a harmada gondolkodik úgy, hogy nyugdíjas lesz 2050-ben - persze ehhez hozzátartozik, hogy 25 év múlva a legfiatalabb generáció még csak épp az élete derekán lesz, míg a most 40-hez közelítők már akkor a nyugdíj környékére érnek.
A megkérdezettek háromnegyede mondja azt, hogy Magyarországon fog élni, ugyanakkor van egy közel 10 százalékos bizonytalan csoport, amelynek tagjai azt mondják, hogy valószínű vagy nagyon valószínű, hogy nem Magyarországon fognak lakni. A magukban biztosak jóval kevesebben vannak:
mindösszesen 4 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem valószínű az, hogy Magyarországon fog élni
- mutatott rá Székely Levente.
Azzal a helyzettel kapcsolatban, hogy a fiatalok egyre tovább maradnak a szülői házban, mégis saját otthont szeretnének, aminek a megszerzéséért viszont egyre többet kell már dolgozni, felmerül a kérdés, hogy miként találkoznak e vágyak és a realitás. Az Ifjúságkutató Intézet vezetője szerint amikor a fiatalokat a nemzedékük legnagyobb problémáiról kérdezik, akkora lakáshoz jutást nagyon kevesen sorolják az első helyre, és mindössze 2 százalékuk számára ez a generációja legégetőbb problémája. A fiatalok tehát azt tervezik, és reális célnak tekintik, hogy saját tulajdonú lakásuk lesz. (Magyar sajátosság, hogy a lakosság túlnyomó többsége saját tulajdonú lakásban él, itthon nem annyira divatosak a bérlakás-konstrukciók, mint más nyugati országokban.)
Székely Levente megjegyezte ugyanakkor: az már egy másik kérdés, hogy a finanszírozást tekintve ezt hogyan lehet most megoldani, és hogyan lehet megoldani a jövőben.