Az Országgyűlés megszavazta a pedagógus-életpályamodell új szabályozását, amivel kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta az Origónak, hogy a változással egy működőképes struktúra jött létre. A politikus szerint javulni fog a köznevelés színvonala azáltal, hogy a pedagógusoknak úgy kell majd heti 24 órát tanítaniuk, hogy közben elmehetnek 10 hét szabadságra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az új jogállás, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak január elsejével lép életbe. Szeptember 15-ig értesítik a munkáltatók a munkavállalókat a törvényből fakadó változásokról, vagyis arról, hogy jövő év január elsejétől milyen új szerződésük lesz. Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni.
"Az eddigi vegyes jogviszony helyett önálló hivatásrendet, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kapnak a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, más közszolgálati dolgozókhoz (kormánytisztviselők, rendvédelmi és egészségügyi dolgozók) hasonlóan" – tette hozzá Maruzsa Zoltán, hangsúlyozva, hogy
aki ezt nem fogadja el, annak november végével szűnik meg a jogviszonya; feladatait pedig október végéig kell még ellátnia.
A köznevelésért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy szerinte hamis az ellenzéknek az az állítása, miszerint a törvénymódosítás miatt több ezer pedagógus fog majd felmondani, mivel a módosítások pozitív hatásúak lesznek az érintettek számára.
"Két éven belül 800 ezer forintra nő a tanárok átlagkeresete, heti 24 órát kell tanítaniuk és 50 nap, azaz 10 hét szabadságot kapnak. Jelentősen nő a pályakezdők és a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozók bére" – fogalmazott az oktatáspolitikus. A törvényi változás pozitív elemeként megemlítette az interjúban azt is, hogy januártól megszűnik minden nehézség, ami a nyugdíj mellett visszadolgozni akarókat érintette eddig. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony ugyanis a nyugdíjas korúak számára is elérhető lesz, és
már nem lesz tiltott a nyugdíj és a bér együttes folyósítása.
Maruzsa Zoltán kiemelte ugyanakkor, hogy az új szabályozás egyik nagy erénye, hogy most egy egységes jogviszonyrendszer jön létre a köznevelés területén. Megszűnik az a különbségtétel, hogy például a jubileumi jutalom az állami szférában jár, de egyházi vagy magánintézményeknél nem kapható. A másik nagy változás pedig az, hogy a jelenlegi bérszabályozás szerint az egyes minősítési kategóriákon belül a pedagógus életkora és végzettségi szintje a meghatározó. Mostantól azonban ez már nem így lesz, hanem a teljesítmény, illetve a munka eredményessége határozza majd meg a peadógusok bérét. A bértömeg felett az intézmény vezetője rendelkezik majd, ami mindenképpen jelentős motiváló tényező lesz.
"Ne az életkort, ne az egykori végzettséget meghatározó intézménytípust fizessük meg, hanem a többletteljesítményt, a pedagógiai hozzáadott értéket, a tanítás eredményességét. Ennek jelentős minőségi hozadéka lesz"
– mondta az államtitkár, és hozzátette, amint az Európai Bizottsággal lezárulnak a viták és megérkeznek az uniós többletforrások, azonnal további radikális béremelést hajt végre a magyar állam.
A törvénymódosítással kapcsolatos szakmai, szakszervezeti és politikai tiltakozásokkal összefüggésben a közoktatási államtitkár úgy vélte, hogy a kormányzat az előzetes egyeztetések során minden véleményt a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe vett. Maruzsa Zoltán ugyanakkor elmondta, hogy az ellenzéki pártok politikai önös érdekei miatt arra számít, hogy egészen januárig folytatódni fognak a demonstrációk.