Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a kormány sem a szakemberek, sem a lakosság véleményét nem veszi figyelembe, amikor erőlteti az akkumulátorgyárak felépítését.
„Egy olyan indítványt is beterjesztettünk, ami arról szól, hogy egy ilyen akkugyár vagy kapcsolódó veszélyes üzem megépítésekor
ne lehessen semmibe venni a helyiek véleményét.
Önök erre is nemet mondtak” – mondta az ellenzéki képviselő.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy az akkumulátorgyáraknak is be kell tartaniuk a szigorú környezetvédelmi előírásokat. Koncz Zsófia hozzátette, Európában mindenhol épülnek ilyen üzemek.
„Ma Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Svédországban, Spanyolországban működnek akkumulátorgyárak. Várhatóan a 27 tagállam felében lesz kifejezetten lítiumos akkumulátorokat gyártó üzem. Csak Németországban várhatóan 14 akkumulátorgyár lesz. Észak-franciaországi hírt lehetett hallani, hogy egy tajvani cég Emmanuel Macron elnök közbenjárására a felkínált támogatások és a versenyképes energiaárak miatt Franciaországot választotta a holland és német konkurens ajánlatokkal szemben, ezzel a negyedik ilyen létesítmény lesz Észak-Franciaországban. Ugyancsak friss hír, hogy a svéd Northvolt vállalat két akkumulátorgyárat akar építeni Európában, az egyik lehetséges helyszín Németország, ahol minden akadályt próbálnak elhárítani a beruházás útjából, mert szeretnék ha a gyár az Egyesült Államokban épülne meg az ott kínált kedvezőbb feltételek miatt” – mondta Koncz Zsófia.
Az energiaügyi miniszter helyettese emlékeztette vitapartnerét, hogy
ebben a világméretű versenyben még a baloldali és a zöld nyugat-európai politikusok szerint is részt kell venni.
Téma volt napirend előtt a határvédelem is.
A Mi Hazánk Mozgalom engedélyezné a rendőröknek és a határvadászoknak, hogy rálőjenek az erőszakos migránsokra és fegyvercsempészekre. A kormány szerint minden megtesznek a déli határ védelméért. Az is kiderült az Országgyűlésben, hogy eddig mennyibe került az illegális bevándorlás elleni küzdelem.
Téma volt az ülésen Budaházy György szabadon engedése is. Ezt Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője sérelmezte. "Olyan embernek adtak kegyelmet, aki még csak meg sem bánta tettét, bocsánatot sem kért - eszében sincs. Budaházy hetykén, lóháton távozott a börtönből, úgy ünnepeltette magát, mintha valami hős lenne, pedig csak egy elítélt terrorista. A kegyelmi jogot nem arra találták ki, hogy bűnözőkből sztárokat faragjanak. Ez visszaélés a kegyelmi joggal, a közbiztonság veszélyeztetése, arculcsapása a magyarok igazságérzetének" - sorolta.
Az egyéni kegyelmezés joga a köztársasági elnöké, aki nem köteles indokolni a döntését, de most mégis megtette - mondta válaszában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. "Van még négy kérelmező, akinek az ügye folyamatban van, ők mindezidáig semmilyen kegyelmet nem kaptak, sem eljárásit, sem végrehajtásit. Nem igaz tehát, hogy mindenkire kiterjedt volna a kegyelmi döntés. Másrészt a sorok között lehetett olvasni, hogy a köztársasáig elnök úgy döntött, hogy a jogerős szabadságvesztéseket végrehajtásában felfüggeszti, de semmilyen más büntetést nem érint a köztársasági elnök döntése. Vagyis ezek a személyek még hosszú évekig a büntetés hatálya alatt állnak, beleértve a közügyektől való eltiltást is. Ezért amit ön itt valamiféle politikai manipulációként állít, az hazugság. Ezek a személyek elítéltek és közügyektől eltiltott személyek. Novák Katalin csak a büntetésük végrehajtását függesztette fel azért, mert hosszú időt töltöttek a büntetőeljárás hatálya alatt. Hozzáteszem, ezek a személyek még letartóztatásban is álltak hosszú időn át."
Répássy Róbert emlékeztette vitapartnerét, hogy a Budaházy György szabadon engedését először még a Momentummal szövetséges Jobbik kezdeményezte.
(A további részletek a fenti témákról és a határvédelmi vitáról az InfoRádió alábbi tudósításában hallgathatók meg a cikk végén.)