A tábornok „lokális háborúnak” nevezte a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját, amely szerinte – „nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal”. A 24.hu idézi a budapesti nagykövetet, aki ezzel szemben azt mondta: "Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik."
A budapesti lengyel külképviselet vezetője azt mondta: az altábornagy szavainak nem lett volna szabad elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.
Kęciek világossá tette: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem éppen hogy a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények.
Szerinte a helyzet az, hogy a titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Hitler és Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel pedig Lengyelország felosztását is megtervezték. A németek e megállapodás értelmében indítottak provokálatlan támadást Lengyelország ellen, majd alig több mint két héttel később a Vörös Hadsereg is megtámadta a védekező Lengyelországot, amivel „megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa”.
A nagykövet levelében figyelmeztetett: Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését.
Szerinte ma Oroszország agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és „szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia”, vagyis az agresszor helyett az áldozat oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A lengyel diplomata azt is hozzá tette, hogy a történelmet nem szabadna a szövetségesek közötti egység aláásására használni.
Ugyanakkor Sebastian Kęciek nagykövet gesztust is gyakorolt,
amikor megemlítette, hogy Teleki Pál akkori magyar miniszterelnök annak ellenére sem volt hajlandó segítséget nyújtani a náci Németországnak Lengyelország lerohanásában, hogy egyébként Németországgal állt szövetségben. Szerinte a lengyelek Telekinek ezt a reakcióját soha nem felejtik el.
Böröndi Gábor altábornagyot május 4-én nevezte ki hivatalosan a Magyar Honvédség vezérkari főnökévé Novák Katalin, aki köztársasági elnökként a honvédség főparancsnoki tisztségét is ellátja. Ez nem sokkal azután történt, hogy a honvédség éléről menesztették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot. A 24.hu arra is felhívja a figyelmet a Böröndivel készült vitatott interjút május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem emléknapján adta le az M1 állami tévécsatorna. A vezérkari főnök egyébként már az M1-es interjúban magyarázkodni kényszerült, mivel szerinte félreértették a nukleáris elrettentésről tett kijelentéseit.