Az energiaárak növekedése nagyon nehéz gazdasági helyzetet okozott a kórházakban, és bár részleges kompenzációt kaptak, továbbra is komoly adósságállománnyal küzdenek az egészségügyi intézmények – hívta fel a figyelmet a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Velkey György a másik égető problémaként az ápolók hiányát említette. "Sajnos nehezebben motiválhatók, miután a januári béremelésük első üteme júniusra csúszik" – jegyezte meg. Pótlásuk napi szinten kihívás elé állítja az intézményeket, főleg a nagy szaktudást igénylő műtők és intenzív osztályok esetében, de akár az idősgyógyászatban és a krónikus ellátásban, ami a meglévő ápolókra is nagy terhet ró – tette hozzá a szakember.
Nem egyszerűsíti a helyzetet – jegyezte meg a kórházszövetség elnöke –, hogy több, a kórházakat érintő átalakítást zajlik az országban. Például a vármegyei integráció, ami az egyes intézmények közötti feladatmegosztást írja újra, az egészségpolitika vagy a központi közbeszerzések ügye – ezért állandó jelleggel tárgyalásban állnak a döntéshozókkal.
Velkey György szerint is megfontolandó a magánegészségügyi szolgáltatók bevonása a várólisták ledolgozásába, de olyan sok elemből áll ez a kérdés, ezért nem lehet rá egy gyors választ adni.
„Ha alaposan körbejárják, akkor nem tartom ördögtől valónak, de nem egyszerű dolog egy ilyen részfeladatra a bevonásuk.”
A kórházak rendszeresen visszatérő, nemrégiben ismét rekordot döntő adósságát illetően jelezte: a mostani adósságállomány jelentős része az energiaárrobbanással kapcsolatos. Szerinte ezt úgy lehet orvosolni, ha teljes kompenzációt kapnak erre az intézetek. Elismerte viszont, hogy ettől függetlenül is komoly adósságállomány-növekedés tapasztalható évről évre.
Velkey György szerint az érvényes finanszírozási szabályok nem egészen igazságosak, miután van olyan beteg-, illetve ellátáscsoport, amiért kevesebb pénz jár, mint amit rá kell költenie a kórházaknak. Szerinte valós elvárásokat akkor lehet megfogalmazni, ha majd valóban értéken finanszírozottak lesznek a beavatkozások, "ha a most hiányzó pénzt előre megkapják az intézetek azokra a beavatkozásokra, amiket valójában el is végeztek”.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint
az új ügyeleti rendszer nagyobb feladat elé állítja a kórházakat, mint ami szükséges volna,
ugyanis azokban a vármegyékben, ahol beindult a folyamat, az alapellátók nem tudják maradéktalanul kiállítani az alapellátási ügyeletet, ezért a kórházi orvosoknak és asszisztenseknek is be kell segíteniük, ahelyett hogy a saját feladataikra koncentrálnának. Ebben a tekintetben a sürgősségi osztályok és sürgősségi fogadóhelyek ügyeletének kiállítása, valamint az oda érkező betegforgalom kezelése hárul a kórházakra, ami jelentős feladat – tette hozzá Velkey György, aki az viszont jónak tartja, hogy a megyék hónapról hónapra csatlakoznak a rendszerbe, mert így az eddigi tapasztalatok hasznosíthatók.