A harmadik gyermek után járó családi adóalap-kedvezmény már csak fele annyit ér az átlagbérhez viszonyítva, mint a bevezetésekor. Jelenleg nagyobb szegénységi kockázatot jelent nagycsaládosnak lenni, mint nyugdíjasnak – mondta Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki az azonnali kérdésben a Magyar Nemzeti Bank vitairatának demográfiai fejezetére hivatkozott. Jelezte, évente 15-20 ezerrel több, azaz nagyságrendileg 110 ezer újszülött kellene a szükséges demográfiai fordulat eléréséhez.
Magyarországon 2010-ben megkezdődött egy demográfiai fordulat a termékenységi ráta 1,23 százalékról 1,59-re emelkedett, 2016-ban azonban csökkent a dinamika – fogalmazott válaszában Matolcsy György jegybankelnök. Kiemelte, teljesen világos, senkit nem tölthet el elégedettséggel, hogy a demográfiai mélyponton született 88 ezer gyermekhez hasonlóan a múlt évben is csak 88 ezer született. Az MNB vezetője egy új, „demográfia 2.0-ás programot” tart szükségesnek; számos lehetséges változtatást lát a demográfiai politikában, ami a korábbi sikerhez hasonlóan megnövelheti a gyermekvállalási kedvet, bővítve Magyarország népességét.
Szerinte nem igazságos, és nem fenntartható, hogy a kétgyermekes édesanyák nyugdíja 15 százalékkal, a háremgyermekeseké pedig 20 százalékkal alacsonyabb az átlag nyugdíjnál. „Nagyon sok technikai lehetőség van ennek orvoslására, de a lényeg, hogy egy új demográfia 2.0-as kormányzati programra van szükség” – ismételte meg. A fenntartható felzárkózáshoz nélkülözhetetlen az egészséges demográfia, hiszen minden nemzeti gazdasági siker a bővülő népességen és az emelkedő termelékenységen alapul – tette hozzá az Országgyűlésben Matolcsy György.