eur:
394.06
usd:
368.32
bux:
66376.55
2024. április 24. szerda György
Joe Biden amerikai elnök az általa kezdeményezett, videokonferencia keretében megrendezett demokrácia-csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Ház kertjében álló Eisenhower kormányzati irodaházban lévő South Court előadóteremben 2023. március 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abaca Press pool/Yuri Gripas

Joe Biden: 690 millió dollár a demokrácia megerősítésére

A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően – jelentette ki az amerikai elnök a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján, amire a magyar kormány az idén sem kapott meghívást.

Az Egyesült Államok elnöke kifejtette, hogy a világtörténelem válaszút előtt áll, a ma meghozott döntések pedig évtizedekre befolyást gyakorolnak a világ folyamatainak irányára. Megerősítette, hogy országa a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.

Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.

Az elnök arról is beszámolt, hogy új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd.

Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.

A magyar kormány nem kapott meghívót

Közben a 444.hu arról számolt be, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet néhány újságíróval találkozott, és ott szóba került az éppen Washingtonban zajló Demokrácia Csúcs, ahová a magyar kormányt nem hívták meg.

A külügyminisztérium a meghívás elmaradását annak tulajdonította, hogy a magyar kormány Donald Trump barátja, a tárca erről szóló közleményében így fogalmazott: „Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet.”

Pressman szerint ez félreértés,

a meghívás elmaradása nem függ össze a korábbi vagy a mostani elnökhöz fűződő barátsággal,

hanem sokkal inkább azzal, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt. Egy példát is említett, ami alapján megkérdőjelezhető a magyar kormány elköteleződése a demokratikus értékek mellett: „A magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a

különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak

Magyarországon, és ezalatt a kormány rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével.”

A híroldal emlékeztet, hogy 2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, de ez alapján csak korlátozottan lehetett rendeletekkel kormányozni. Aztán 2020-ban jött a járvány miatti veszélyhelyzet, ami nagyban kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét. Ez azóta már nincs hatályban, de jött helyette a háborús- és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet, amelyek továbbra is tág teret hagynak a rendeleti törvényhozásnak. Igaz, bő kétharmados többségével az Országgyűlésben sem kell(ene) nagy ellenállással számolnia a kormányoldalnak.

Címlapról ajánljuk
Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

A platform jelenleg a legnépszerűbb a fiatalok körében, és amellett, hogy rengeteg időt töltenek el rajta, a megjelenő tartalmak jelentős befolyással vannak a felhasználókra politikailag is. A meghozott törvény arra kényszeríti a kínai vállalatot, hogy amerikai kézbe adja tengerentúli leányvállalatát, ám az államvezetés úgy is dönthet, hogy titkos technológiává nyilvánítja az algoritmust, így viszont 170 millió felhasználó maradhat hoppon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Reggel az ázsiai tőzsdéken kedvező hangulatban telt a kereskedés, ezt követően azonban Európában és Amerikában is elfogyott a lendület délutánra a tőzsdéken. Az üzemanyagárakról szóló bejelentést követően is erős a Mol, az olajcég árfolyama  2 százalékos pluszban zárt. Amerikában kis mértékű, vegyes irányú elmozdulás volt látható. Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×