Nyitókép: skynesher/Getty Images

Bajban az egyetemisták

Infostart
2023. február 21. 06:37
Egy év alatt 10-25 százalékkal emelkedtek az egyetemisták kiadásai, ezért a legtöbben spórolni próbálnak, kevesebbet költenek szórakozásra, étkezésre, ruhákra – derült ki egy friss kutatásból.

A tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összegét három évvel ezelőtt emelték ugyan, de abból az infláció miatt már semmit nem lehet érezni. Pedig a magyar egyetemisták fele már eddig is anyagi problémákkal küzdött – írja az Eduline.

8300 forint havonta 2020 óta a tanulmányi ösztöndíj alsó összeghatára, ám az önköltséges formában tanulók még ennyivel sem számolhatnak. Az ösztöndíj átlagos összege sem sokkal magasabb, havonta 15–25 ezer forint között mozog. Akik szociális támogatásokra is jogosultak, havonta legalább 16-32 ezer forinttal számolhatnak. A rendszeres – tanulmányi és szociális – egyetemi támogatások összege a hallgatók többségénél azonban így sem magasabb havi 40-50 ezer forintnál.

A hallgatói normatíva 2020. február 1-je óta 166 600 forint. Ezt az összeget persze nem kapják meg egy az egyben a hallgatók, a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. A hallgatói normatíva összegéhez igazodik például a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás, az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.

10-25 százalékkal nőttek az egyetemisták kiadásai egy év alatt – derül ki az EFOTT kutatásából. A felmérést több mint 1100 egyetemista töltötte ki, 20 százalékuk teljesen elégedett jelenlegi anyagi helyzetével, 56 százalékuk azonban úgy érzi, jelentősen befolyásolja életét a mindennapi megélhetési költségek emelkedése.

Az egyetemisták lakhatásra átlagosan 50 és 180 ezer forint közötti összeget költenek, 50-60 ezer forintot fordítanak étkezésre, szórakozásra pedig 20-40 ezer forint megy el egy hónapban.

A felmérés résztvevőinek 59 százaléka dolgozik a tanulás mellett, ebből rendszeres jövedelme van, ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap. Mindössze 6 százalékuk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. 79 százalékuk tud havonta félretenni valamilyen összeget.

A növekvő árak miatt a válaszadók háromnegyede csökkentette kiadásait az élet valamely területén: a legtöbben (77 százalék) a szórakozáshoz kapcsolódó kiadásokon faragnak, az étkezésen pedig 61 százalékuk próbál spórolni. Ruhákat is jóval megfontoltabban választanak, mint korábban.