Az orientációs évfolyamok az előkészítő évfolyamok közé tartoznak, különlegességüket az adja, hogy a diákokat kéthavonta ismétlődő kompetenciamérések alapján csoportokba sorolják, ahol aztán a mentoroktól olyan feladatokat kapnak, amelyek a képességeik és készségeik erősítését szolgálják, tehát nincsenek konkrét tantárgyak – magyarázta Pölöskei Gáborné.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, az érintett fiatalokat sok mindenben meg kell erősíteni, eloszlatva a kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy hol is folytassák a tanulmányaikat, vagy egyáltalán, milyen ágazat érdekli őket. Az orientációs évfolyamokat nagyjából 500-600 gyerek választja, 25-30 százalékuk a technikumot, 60 százalékuk a szakképzőt, illetve műhelyiskolát, néhány százalékuk pedig a gimnáziumot választja végül – ismertette a helyettes államtitkár.
Az orientációs évfolyamok magyarországi intézményhálózata még kialakítás alatt van, jelenleg a szakképzési centrumok biztosítanak teret felkészült mentortanáraikkal. "Ahhoz, hogy a diákokkal megismertessék, milyen ágazat az, ami érdekelheti őket, közösségi terekre és különböző tanműhelyekre van szükség" – tette hozzá Pölöskei Gáborné. A fiatalokat vállalatokhoz is kiviszik, megismertetve velük a különböző munkaköröket.
Az orientációs évfolyamok ötlete Svájcból ered – árulta el az államtitkár, aki szerint még sokan összekeverik a fejlesztő évfolyamokkal, ahol a tanulmányaikkal lemaradó gyerekekkel foglalkoznak. Kiemelte: itt a cél, hogy a gyerekek a legjobb helyre kerüljenek, hogy ne kelljen már az első évben más iskola után nézniük.
A szakképzés új rendszere
Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett a szakképzés átalakításáról is. Pölöskei Gáborné egyetértett azzal, hogy 14 évesen nehéz dolog a választás, ezt megkönnyítendő a szakképző iskolákba jelentkezőknek csak az ágazati irányt illetően kell dönteniük, miután a szakmákat 24 ágazatba sorolták.
A beiratkozóknak általános készségeket-képességet tanítanak, bemutatva a választott ágazathoz tartozó szakmákat, vállalatokat, a lehetséges pályaorientációkat. Mindez a technikumokban két évig, a szakképzőkben egy évig tart, utána sor kerül egy ágazati alapvizsgára, és ennek sikeres teljesítése után kell csak szakmát választania a fiatalnak – fejtette ki.
„Az, hogy a diák később választ szakmát, és hogy kompetenciákat tanítunk,egy új dolog" – fogalmazott a szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A gyerekek első kompetenciamérése szeptemberben van, utána a gyengébben teljesítőket kiemelik, hogy egy-három, de legfeljebb hatfős csoportokban egyéni fejlesztésekben vehessenek részt. Ennek eredményességét aztán a következő év májusában mérik.
Pölöskei Gáborné elmondása alapján a csoportok igen hatékonyan működnek, hiszen általuk jelentősen – van, ahol 18-20 százalékról 9 százalékra – csökkent a bukásarány, illetve a lemorzsolódás egy év alatt.
Népszerű a szakképzés
Az előző év számai azt mutatják, hogy tízből hat diák a szakképzést választotta, ezen belül is főként az ötéves technikumot. A helyettes államtitkár elmondása szerint mára megváltozott az a korábbi tendencia, miszerint a jobb tanulmányi eredményű diákok a gimnáziumok irányába veszik az irányt, míg a szakképzésbe csak a gyengébben teljesítők mennek.
Egyre több jó átlagú diák érkezik a szakképzésbe, olyannyira, hogy vannak olyan technikumok, ahol tízszeres a túljelentkezés. „Helyenként azt kell mondani, hogy sajnáljuk, hogy nem gumiból vannak az iskolák falai” – fogalmazott Pölöskei Gáborné. A legnépszerűbb ágazatok a turisztika és vendéglátás, gazdaságmenedzsment, elektronika, mechatronika, járműipar és informatika, ami nagyban lefedi az ország gazdasági igényeit is – jegyezte meg.