Folyamatosan emelkedtek az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapokban, így egyre valószínűbb, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százaékos emelése nem lesz elég az életszínvonal megtartásához. Az ügyben a Portfoliónak válaszoltak a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint amikor tavaly megállapodtak a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emeléséről, még reális volt a 14-16 százalékos éves infláció feltételezése. Később azonban ismertté vált az év eleji 20 százalékos mérték az év első hónapjaira vonatkozóan, de majd több hónap folyamatai alapján lehet dönteni.
"Ha a félévi adatok után is jelentős az eltérés a béremelés mértéke és az infláció között, akkor ülhetünk újra tárgyalóasztalhoz" – mondta Rolek Ferenc, kiemelve, hogy
az infláció mértékének ekkorra legalább 2 százalékponttal magasabbnak kell lennie, hogy újra egyeztessenek a munkáltatók a munkavállalói érdekképviseletekkel.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke emlékeztetett: a bértárgyalásokon ők eleve magasabb, 20 százalékot meghaladó fizetésemelést szerettek volna elérni. Már tavaly év végén látták, hogy magasabb lehet majd a 2023-as infláció az előre jelzetthez képest, ezért szerettek volna egy nagyobb mértékű fizetésemelést, de végül belementek a bérmegállapodásba, mert felelősségük volt abban, hogy legyen megegyezés, és már év elejétől legyen fizetésemelkedés.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt hangsúlyozta, hogy tavaly az éves átlagos infláció 14,5 százalékon alakult, ezt pedig szerinte követte az átlagbérek emelkedése, és meghaladta a minimális bértételek emelkedése is.
"A bérmegállapodás értelmében, ha a várakozások szerint az infláció a félév végéhez közeledve a 18 százalékos éves mértéket meghaladja, akkor tárgyalóasztalhoz ülünk" - erősítette meg a főtitkár.
Megemlítette, hogy
a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fóruma a bértárgyalásoktól függetlenül is egyeztet
a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben és arra számít, hogy lesznek ilyen megbeszélések az idei év első félévében is.
A munkáltatói szövetségek megjegyezték azt is, hogy a kötelező minimális bértételeknél egyébként is komplexen kell vizsgálni a vállalkozások teherbíró képességének alakulását, különösen a legkevésbé versenyképes területeken működőkét, mert a kötelező legkisebb keresetek biztosítása itt jelenti a legkomolyabb gazdálkodási problémát. Nem szabad ellehetetleníteni ezeket a cégeket, mert megszűnésükkel sokan maradnának állás nélkül.