A költségvetési bizottság ülésén első felszólalóként Vajda Zoltán, a testület szocialista elnöke sérelmezte, hogy sem Varga Mihály pénzügyminiszter, sem Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem jelent meg a tanácskozáson. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára viszont ott volt.
Banai Péter Benő felidézte, hogy a tavaly nyáron elfogadott büdzsét a Költségvetési Tanács is megalapozottnak tartotta, de akkor még senki sem tudta, hogy az orosz–ukrán háború ennyire elhúzódik. Ezért kell módosítani a költségvetést, hangzott az államtitkár indoklása. „Senki nem tudta, hogy milyen újabb és újabb szankciós intézkedéseket fognak elfogadni az európai uniós döntéshozó szervek, senki nem gondolta azt, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak olyan súlyos hatásai lesznek, mint amilyeneket most látunk” – tette hozzá Banai Péter Benő, aki szerint a kormány célja a munkahelyek, a családok, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme.
Az eredetileg 670 milliárd forintos rezsivédelmi alap keretösszegét az energiaszektorra kivetett különadónak köszönhetően 2600 milliárd forintra emelik, a 30 év alatti édesanyáknak adókedvezményt biztosítanak, tovább növelik a nyugdíjakat és 250 milliárd forinttal csökkentik az állami intézmények kiadásait. A reálbérek növekedése idén is folytatódhat.
A költségvetési hiánycél a GDP 3,5 százalékáról 3,9 százalékra emelkedik. Az eredményszemléletű, tehát az uniós módszertan alapján megállapított hiány – a különleges gázkészlet megvásárlása miatt – 6,1 százalékra nő.
Az államadósság a tavalyi 73,5 százalékról 70 százalék alá csökkenhet 2023-ban
– sorolta az államtitkár.
Az költségvetési bizottság ellenzéki tagjai nem hiszik el, hogy a reálbérek tényleg emelkednek, és kifogásolják, hogy a kormány a háborúra hivatkozva, a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve folyamatosan módosítgatja a szerintük egyébként is túl korán elfogadott költségvetést, és ehhez statisztának használja az Országgyűlést.
Banai Péter Benő államtitkár szerint viszont segíti a tervezhetőséget, hogy a parlament mindig a tavaszi ülésszak végén dönt a következő év költségvetéséről, utána pedig az aktuális helyzethez alkalmazkodva megváltoztatja azt.
Az árstopokról azt mondta, hogy azokat a kormány és a jegybank szerint is ki kell vezetni, a kérdés csak az időpont.