A gabonapiaci zavar azt jelenti, hogy a termelőknél vannak gabonakészletek, de nincs vevő a piacon. A hagyomány szerint a termelő a termelés egy részét eladja a betakarításkor, a másik részét pedig akkor, amikor a következő évre műtrágyát, növényvédő szert, eszközöket kell vásárolni. "Jelenleg ez az időszak van. Ilyenkor el kellene adni a készleten lévő gabona egy részét" – fejtette ki az InfoRádióban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára.
Szerinte most a termelők azért nem tudják eladni a gabonát, mert nincs piac, és a magyar kereskedőknek jelenleg nem kell a gabona. A gabonakereskedők és feldolgozók bekészleteztek az ukrán gabonával, ami 70 ezer forint/tonna dömpingáron jön. Magyarországon és az Európai Unióban viszont a gabonaár minőségtől függően 100-110-120 ezer forint/tonna.
Horváth Gábor elmondta: amikor az agrárminiszter az aszálykár mérésekor megállapította az árakat, akkor 117 ezer forintot hirdetett meg, tehát van egy kormány által deklarált ár. Ehhez képest
az ukrán gabona 70 ezer forintért jön, ami tönkreteszi a termelőket, és akadályozza a következő évi felkészülést.
Ráadásul külföldön sincs vevő, a magyar gabona nem kell senkinek. A tavalyi aszály miatt itthon búza van, kukorica pedig mérsékelt mennyiségben van a raktárakban. "Ez egy lehetetlen helyzet, hogy nincsen vevő" – állapította meg Horváth Gábor.
Szerinte az unióban ennek megvan az eljárásrendje, csak az a kérdés, hogy a speciális háborús helyzet milyen eszköztárat enged meg. A legelemibb intézkedés az lenne, ha vámot vetnének ki. A magyar kormány az ukránok segítségére sietett abban, hogy a gabonapiacra vitte őket. Azt ígérték, hogy a gabona majd továbbmegy Afrikába vagy más uniós országokba, ez azonban nem így történt, hanem a magyar malmok raktáraiba került.
Hangsúlyozta: még súlyosabb probléma, hogy Ukrajnában nincs GMO-szabályozás, és az a kenyér, ami most a boltban kapható, már ukrán gabonából készült. Kérdés, hogy a minőségvizsgálatokat elvégezték-e, és hogy az egészségre veszélyes mutatókat megvizsgálták-e.
A szövetség főtitkára szerint ez egy nagyon széles körben megjelenő probléma, amit a magyar kormánynak muszáj lenne kezelnie, és szerinte az Európai Unióhoz kell fordulni. "Nem kellene a magyar mezőgazdaság földhasznosításának kétharmadát romlásba vinni, és a termelőket veszteségbe fojtani" – tette hozzá.
Máshol is zavart okoz az ukrán gabona megjelenése
Nemcsak a magyar, hanem a román, a bolgár, a szlovák és a lengyel piacon is problémát jelent az ukrán gabona. A gabona- és olajosnövény-szállítmányok jelentős része – ami hagyományosan az exportpiacra érkezik – nehezíti ezen országok gabonaexportját.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az InfoRádióban elmondta: Magyarországra hetente nagyjából tízezer tonna búza érkezik, ebből látszik, hogy az aszályos évben is csaknem négymillió tonna termett. A hangulatkeltés, hogy a magyar kenyér veszélyben lenne, szerinte megalapozatlan.
Megjegyezte: a súlyos aszály miatt hárommillió tonna kukoricára van szükség az hazai állattartóknak és a feldolgozóiparnak. A kép tehát sokkal összetettebb, sem minthogy egy ok és egy megoldás lenne.
Az ukrán importtal kapcsolatban a közép-kelet-európai agrárminiszterek is tanácskoznak a héten, és áttekintik az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Magyarországon abban érdekelt, hogy a hazai állattartás és feldolgozóipar hozzáférjen a megfelelő minőségű terményhez, és a magyar gazdálkodók értékesíteni tudják a terményeiket.
"Ebben európai megoldásra és európai fellépésre van szükség, hiszen mi magunk is az európai piacon szoktuk eladni a terményeket, ahol most az ukrán termény lényegében kiszorító hatású. Sajnos ez nemcsak gabonában, hanem baromfiban és több más termékben is ugyanígy tetten érhető" – zárta gondolatát Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.