A Kelet-európai-síkság fölött elhelyezkedő anticiklon leépülőben van, egyre erőteljesebbé, dominánsabbá válik a zonális, nyugat-keleti áramlás a kontinensen. Európa északi felén egymást érik a ciklonok, illetve azok légköri frontjai változékony, szeles, gyakran csapadékos időt okozva: havazás síkvidéken inkább csak a Skandináv-félszigeten, illetve Északkelet-Európában fordul elő, de már az említett térségekben is egyre többfelé jelenik meg a folyékony halmazállapot. A déli országokban azonban magasnyomás a meghatározó, a legtöbb helyen sokat süt a nap. Az erősödő zonális áramlás hatására északkeleten is megkezdődött az enyhülés, a szárazföld délnyugati kétharmadán pedig az évszakhoz képest jóval magasabbra emelkedik a hőmérséklet: a Varsó-Bukarest vonaltól délnyugatra nagy területen 10 fok fölé melegszik fel a levegő, sőt, a mediterrán országokban néhol 20 fokot is mérnek.
A Kárpát-medencében is marad az ilyenkor szokásosnál enyhébb idő, bár az átvonult hidegfront mögött szerdán átmenetileg alacsonyabb csúcsértékekre számíthatunk.
Délnyugaton még előfordulhatnak tartósan felhős tájak, emellett időnként vastagabb (többnyire magasszintű) felhősávok vonulnak nyugatról kelet felé. Ezek napközben gyakran szűrhetik, zavarhatják a napsütést, de számottevő csapadékra nem kell számítani belőlük.
Fokozatosan mérséklődik a légmozgás, és már csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg a délire forduló szél.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között várható.