Nyilvános egyeztetést tartott a Magyar Orvosi Kamara és Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A Portfolio tudósítása szerint az államtitkár leszögezte: tételesen és tényszerűen nem igaz az a feltételezés, hogy az államtitkárság a törvénytervezet kialakítása során nem fogadott be javaslatokat a MOK-tól. Ugyanakkor elmondta, a Belügyminisztérium felkéréséből született, a Boston Consulting Group által készített, egészségügy átalakítását célzó javaslatcsomag azért nem lett nyilvános, mert a dokumentumban vannak olyan tanácsok, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani "szociokulturális okok" miatt. Például a BCG szakértői azt javasolták, hogy 100 magyar kórház helyett 60 kórház maradjon. "Ezt nyilvánvalóan nem fogjuk megvalósítani, mert a mostani magyar egészségkulturális szemlélet mellett nem lehet megtenni. A lakosság közelében kell lennie kórházszerű intézménynek" – mondta Takács Péter.
Az államtitkár szerint az orvostársadalomban a tervezetek hírére téves szakmai értelmezések jelennek meg, miközben a feltételezett hátrányos következmények előállása az államtitkárságnak sem célja.
Takács Péter bejelentette, hogy az egész finanszírozási rendszert szeretnék olyan irányba eltolni, hogy a jó minőségben elvégzett sok munkát honorálja majd.
A fix elemek súlyát szeretnék mérsékelni, és elmozdulni a direkt esetfinanszírozás, illetve a minőséghez kötött indikátorok irányába.
Példaként említette, hogy az alapellátásban jelenleg 3-5 százalékos részesedéssel rendelkezik az indikátor alapú finanszírozási elem, és ezt szeretnék 20 százalékra emelni idővel.
"Nagy híve vagyok a direkt finanszírozásnak, hogy a kollégák esetszám után kapjanak finanszírozást, és a minőségi mutatókban tükröződjön a finanszírozás egy eleme" – magyarázta az államtitkár. Ugyanakkor visszautasította azt az állítást, hogy a kormány forrásbevonás nélkül hajtja végre az egészségügy átalakítását. Elhangzott az is, hogy annak ellenére, hogy átlagfinanszírozás volt jellemző az elmúlt évekre, attól még el kellene látni a betegeket, viszont olyan panaszok jutnak el az egészségügyi vezetéshez, hogy ez nem valósul meg.
Beszélt arról is, hogy az elfogadott egészségügyi törvénymódosítási csomag keretet ad a jövőbeli terveknek, és a mostani menetrend szerint
félévenként tervez újabb változtatásokat az egészségügyi államtitkárság, és a részletszabályokat rendeleti úton alkotják majd meg.
Szóba került a rezsiköltségek és energiaszámlák összegének elszállása is. Takács Péter jelezte, hogy jelenleg három minisztérium dolgozik a megoldáson, és elismerte, hogy ezt a plusz költséget nem az Egészségbiztosítási Alapból kellene finanszírozni.
A teljesítménybérekről is szó esett, a MOK hangoztatta, hogy nem a teljesítménybér-rendszer bevezetésével van gondja, hanem azzal, hogy az alapbérben tükröződik a teljesítmény, vagyis az alapbér esetében lehet csökkenteni 20 százalékkal az összeget.
Az is kiderült, hogy
az államtitkár március végéig gyökeresen szeretné átalakítani a magyar szűrési rendszert.
Eddig tervezi a kormány elé vinni a tervezetet a társadalmi egyeztetés után.
Az elmúlt napokban nagy vihart kavart rendelettervezet is szóba került az egyeztetésen. Az államtitkárság részéről itt elhangzott, hogy a 10, illetve a 20 óra állami ellátásban töltött munka elrendelése a magánellátásban dolgozók részére a tudásamortizáció elkerülését szolgálja. Emellett a betegbiztonság szempontjából is fontos, a közfinanszírozott intézmények humánerőforrás-helyzetét pozitívan befolyásolja – érvelt az államtitkár. Újabb részleteket is elárult, például a ledolgozott munkaórák tömbösíthetőek, és a már eddig beérkezett javaslatok alapján módosítják a 10 és 20 órás előírást 8 és 16 órás előírásra. Az id kiderült, hogy a választható intézményeket az OKFŐ jelöli ki.
Takács Péter arról is beszélt, hogy a következő fél év legfontosabb feladata számára, hogy a köz- és magánellátás viszonya rendeződjön. Teljesen szétválasztani ezt nem lehet – ismerte el.