Kovács Kázmér tájékoztatása szerint, amire igazából a legtöbben megvásárolják a fedélzeti kamerát, arra elvileg magánszemélyek nem használhatnák, magyarán: a közterületek vagy a közterületeken zajló események megfigyelésére. Kivételt jelenthet egy baleset, de csak a felvételen szereplő személy, adott esetben a baleset okozójának a hozzájárulásával – tette hozzá a biztosítási szakjogász.
A Magyar Autóklub ügyvédje kiemelte: a fentiek nem a magyar jogszabályból, hanem az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéből, a GDPR-ból erednek, egy meglehetősen képtelen helyzetet teremtve: hiszen nemcsak a fedélzeti kamerákat használó autósok, hanem maga a rendőrség és az ilyen ügyekben eljáró igazságügyi szakértők is hasznosnak találják a felvételeket, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a baleset rekonstrukciójához.
A szakjogász szerint elviekben előfordulhat, hogy valakit azért büntetnek meg, mert bizonyítékként próbál felhasználni egy ilyen felvételt, de
a gyakorlat azt mutatja, legfeljebb egy figyelmeztésre számíthat a Magyar Adatvédelmi Hatóság részéről,
amiben felhívják a figyelmét, hogy a közterület megfigyelése csak meghatározott körben engedélyezett. „De bírságot magánszeméllyel szemben, tudomásunk szerint nem szabnak ki” – fogalmazott.
Kovács Kázmér szerint, ha nem magánszemélyről van szó, bírság is lehet a vége, de ezt jellemzően „beárazzák” az adatkezelők, vagyis azt mondják, inkább kifizetik a bírságot, de felhasználják a felvételt. Ugyanis az egyébként adatvédelmi szempontból jogellenesen beszerzett felvételekkel összefüggésben a bírói gyakorlat az, hogy ha azok a bizonyítékok körében értékelhetők, és ha igazolódik, hogy más módon nem lehet az ügyben érintett fél igazát igazolni, akkor a tényállás megállapítása és a döntés meghozatala során erre támaszkodik a bíróság.