A Závecz Research mérései szerint a Fidesz csúcspontja az idei parlamenti választásokat követően, április–május fordulóján volt: akkor a teljes népességen belül 46 százalékon állt a támogatottságuk, vagyis 3,7 millióan sorakoztak fel a párt mögött. Mára ez 9 százalékkal csökkent, jelenleg 37 százalék a támogatottságuk, vagyis a nyár során mintegy 700 ezer szavazót veszítettetek – ismertette Závecz Tibor a legfrissebb, szeptemberi közvélemény-kutatásukat.
A Závecz Research ügyvezetője szerint a csökkenésnek több összetevője is lehet, aminek a súlya nyilván eltérő, például a rezsicsökkentés átalakítása vagy a kata szigorítása, hiszen utóbbi félmillió embert érintett közvetlenül, előbbi viszont jóval többeket. A rezsicsökkentés csökkentése kapcsán megjegyezte, az első számlák csak nemrégiben érkeztek, tehát annak a támogatáscsökkentő hatása még nem ért véget. Závecz Tibor harmadik tényezőként a „vágtató” inflációt említette, ami éppen azoknak a társadalmi csoportoknak (alsó-, alsóközép osztályoknak) okoz igazi nehézséget, melyek költségvetésében az átlagosnál például éppen az élelmiszer az, ami nagyobb súlyt képvisel.
A Závecz Research ügyvezetője jelezte: a kormányzópárt lemorzsolódott támogatói főként abból a rétegből kerülnek ki, akiknek a mindennapokban is nagyobb nehézségeik vannak – a munkaerőpiac nehezebb pozíciói töltik be, alacsonyabb a társadalmi státuszuk, iskolázatlanabbak –, és jobban megérezték a válságkezelés eddigi „sikertelenségét”.
A Fidesztől elvándorolók viszont nem az ellenzék bázisát növelték, vagyis a lemorzsolódok – ha nem is mindegyikük, de a többségük – pártnélkülivé váltak (időlegesen, vagy tartósan, ezt még korai lenne megmondani – értett egyet a szakértő. Az ellenzéki pártoknál annyit lehet látni, hogy az erőviszonyok nem igazán változtak: továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb, amit a Mi Hazánk, illetve a Momentum követ. Ha volt is valami vándorlás az ellenzék irányába, az legfejtebb néhány 10 ezer szavazót jelenthet egy-egy pártnál.
A mostani közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy válaszadók úgy érzik, a korábbiakhoz képest sokat romlott a közhangulat. Május elején az emberek 52 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek az ország dolgai, szeptemberben a lakosság 62 százaléka. A pozitív véleményt formálók aránya időközben 41 százalékról 31 százalékra csökkent. Vagyis most tízből hatan mondják az, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tízből pedig hárman, hogy jó irányba – fogalmazott Závecz Tibor. Az ellenzéki pártok támogatóinak legalább 90 százaléka kedvezőtlen folyamatokat érzékel. A Fidesz szavazói megosztottabbak a kérdésben, bár közel negyedük hasonló véleményen van.