Csupa olyan dolog növeli a fogyatékossággal élő emberek és családjaik rezsiszámláját, amire más nem gondol. Szakértők szerint a legnagyobb baj, hogy a kormány sem. Egy rossz vérkeringéssel élő mozgáskorlátozott embernek a 20 Celsius-fok kevés, sokan azonban nem tudnak ennél melegebbre fűteni a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt. A segítő intézményeket fenntartó civilek is gondban vannak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége aláírásgyűjtéssel próbálja felhívni a figyelmet a létbizonytalanságra – írja az RTL.hu.
A portál konkrét eseteken keresztül mutatja, hogy a mozgáskorlátozottakat miért érinti az átlagosnál jobban a rezsidíjak emelkedése.
- Tölteni kell az elektromos kerekesszéket és más segítőeszközöket,
- bizonyos háztartási gépek nélkül nem tudnák ellátni magukat, és persze ezek is árammal mennek, illetve
- jellemzően elengedhetetlenebb a laptop, a számítógép használata számukra, mint az egészséges embereknek.
- Ráadásul a rossz keringésük miatt magasabbnak kell lennie a hőmérsékletnek a téli hidegben, mint a többségnek.
Sújtja őket, hogy a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények nem vehetik igénybe a benzinárstopot.
„A mi világunkban már nem arról van szó, hogy megveszem-e azt a csokit neki vagy nem, hanem hogy fűtök-e vagy sem” – fogalmazza meg az egyik megszólított a cikk tételmondatát.
A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületét hozzák példának. A szervezet 24 különböző profilú intézményt tart fenn, évente nagyjából 1500 ember ellátását biztosítják, bentlakásos intézményekben pedig közel hatvan halmozottan fogyatékos, teljes ápolásra, gondozásra szorul emberről gondoskodnak.
Hegedüs Lajos, az egyesület elnöke azt mondja, nem tudja, mi lesz ezekkel az emberekkel, ha ők bedobják a törölközőt.
Intézményeket fenntartó civil szervezetként a rezsicsökkentés már korábban sem vonatkozott rájuk,
de az idei első félévben ugyanannyi pénzt fizettek az áramért, mint tavaly egész évben. A térítési díjak megemeléséből – ha ki is tudnák a betegek fizetni azt – sem tudják előteremteni a megemelkedett költségeket, hiszen egyes intézményekben tízszeres ugrásról van szó.
Pedig náluk már egy ideje nem fűtik húsz foknál feljebb az intézményeket.
Az elnök elmondta:
- az állami normatíva a működési költségeik 65 százalékát,
- a térítési díjak 15 százalékot fedeznek,
- a többit támogatásokból, fejlesztő foglalkozásokból, cégeknek végzett munkából, értékesítésből fedezik.
És miközben
az állami támogatások nem változtak, a minimálbér és a szakmai bérminimum is emelkedett.
Az egyesületnek van kétszáz dolgozója is, ebből 140 olyan fogyatékos, megváltozott munkaképességű dolgozó, akiket a nyílt munkaerőpiacon nem vennének fel.
Még halvány biztatást sem kaptak arra, hogy számíthatnának segítségre. Pedig állami feladatot látnak el, erre költik a forrásaikat.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke, Kovács Ágnes szűk egy hónapja nyílt levélben kérte a kormányt, hogy a Magyarországon élő hatszázezer fogyatékos ember és családjaik létbiztonsága, az őket ellátó intézmények fennmaradása és a munkavállalók munkahelyeinek megvédése érdekében hozzon azonnali intézkedéseket – írja az RTL.hu.
Azt javasolják, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek, illetve családjaiknak az éves fogyasztási keret kétszereséig járjon „rezsicsökkentett” áron az energia, illetve a civil szervezeteket és a fogyatékossággal élő embereket ellátó civil fenntartású intézményeket minősítsék lakossági fogyasztóvá, felmentve ezzel őket a piaci ár megfizetése alól.
Kérik azt is, hogy a civil intézmények kapjanak az államtól ugyanannyi kiegészítő normatívát, mint az egyházi fenntartásúak
– jelenleg ugyanis az előbbiek egyáltalán nem részesülnek ilyen támogatásban.
(Nyitóképünkön rendőrök gumikesztyűt adnak egy kerekesszékes férfinak az egri Széchenyi utcában a kijárási korlátozás kezdetének napján, 2020. március 28-án.)