A Blochamps Capital a kutatás keretében a Hungarian Youth Associationnal közösen több száz külföldön tanuló fiatalt kérdezett banki, pénzügyi, öngondoskodási ismereteiről, terveiről. A kutatásból a jövő felső-középosztályának pénzügyi preferenciába, szokásaiba tekinthetünk bele – írja a Novekedes.hu.
Emlékeztetnek, hogy Magyarország EU-s csatlakozása óta stabilan gyarapodott a külföldön tanuló magyar diákok száma, arányuk a hazai hallgatókéhoz képest alig 1,7 százalékról 8 százalékra nőtt. 2005-ben itthon 380 000 fő, 2021-ben 253 000 fő részesült felsőoktatási képzésben, míg ez idő alatt a külhoni diákság száma 6300-ról 20 000-re bővült.
A kutatásból kiderül, hogy a külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mintha Magyarországon terveznének –
külföldön havi 1,1 millió forintot, Magyarországon pedig 510 000 forintot szeretnének legalább keresni.
Ez nagyságrendileg 200 000 forinttal magasabb, mint amit hazai diáktársaik várnak el belépő fizetésként – jegyzi meg a lap.
A válaszokból az is látszik, hogy a külföldön tanuló magyar diákok közel fele bizonytalan, hogy hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 év során:
Csak 26 százalékuk jelezte biztosként, hogy visszatér Magyarországra,
míg tanulmányi országában 14 százalékuk telepedne le.
A kutatásból mások mellett az is kiderült, hogy a külföldi tanulmányokat folytató diákok 88 százaléka gondol magára a közép- vagy felső-középosztály tagjaként. (Ők jó eséllyel a következő 30 év prémium és privátbanki ügyfelei lesznek.) Valamint az is, hogy a Z generáció esetében az öngondoskodás prioritást nyer már fiatal korban, de a korosztály jellemzően nem gondolkodik az állami nyugdíjban.