Hosszú, nagy ívű beszédet mondott Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ami során mélyelemzést tartott a a világpolitikai folyamatokról – kezdte az értékelést Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője megjegyezte, a magyar miniszterelnöknek van egyfajta szellemi fölénye, amit az ilyesfajta – másfél, közel két órás – beszédek kidomborítanak a vetélytársaival szemben, ami belpolitika vonatkozásban jelentőséggel bír. A beszédet illetően hozzátette: voltak bizonyos elemei, amik már elhangzottak korábban, a különlegessége azonban mégiscsak az, hogy ezek rendszerbe voltak foglalva, összefüggő szövegként volt elmondva, koherens és következetes volt.
Orbán Viktor a beszédben gyakorlatilag kettéosztotta Európát, illetve az Európai Uniót: poszt-nyugatra és közép-európai országokra. Azzal kapcsolatban, hogy mindez mit sejtet a magyar kormány részéről a jövőbeni uniós hozzáállásról, Talabér Krisztián azt mondta, hogy
a „két Európa” megfogalmazás szintén visszatérő elem Orbán Viktor beszédeiben,
ahogyan a toleranciaajánlat kifejezés.
Emlékeztetett, a kormányfőnek korábban volt egy olyan javaslata, hogy Nyugat-Európa válassza meg nyugodtan, hogyan szeretne élni, és cselekedjen is úgy, de ne kényszerítse rá Közép-Európát erre az életmódra. Vagyis a „feldarabolt Európa”-politika vélhetően a jövőben is meg fog maradni, amiben Közép-Európa „szuverenistább” lesz, ragaszkodva ahhoz, hogy saját irányvonala legyen a világpolitikai kérdésekben, meghagyva persze Nyugat-Európát abban a szerepben, ahogyan élni szeretnének. De
„továbbra is ki fognak állni, hogy ne mosódjon össze egész Európa egy konglomerátummá”
– fogalmazott a szakértő.
Akadt egy gondolat a miniszterelnök beszédében, ami azóta sok kritikát kapott. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke”. Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a gondolat mögött mély tartalmak vannak, amiket meg kell érteni. Hozzátette: a magyar kormányfő beszédében a fő téma a demográfia volt, amiben kétfajta irányvonal van, amik közül Európa a mai napig nem választott. Az egyik, hogy Európa fogyó lakosságát a migrációból érkező emberekkel pótolják, ami Orbán Viktor szerint rossz ötlet. Talabér Krisztián elemzőként úgy véli, hogy van ok az aggodalomra, hiszen „mégiscsak más kultúrájú emberek próbálnak beilleszkedni – többé-kevésbé sikertelenül –, párhuzamos társadalmak alakulnak ki”, ami szerinte sok feszültséget fog hordozni magában. A másik „iskola”, amit például Magyarország is követne, hogy az országhatárokon, vagy régiókon belül a családalapítás támogatása domborodjon ki. A Nézőpont Intézet munkatársa szerint
ez egy ideológiai értékrendi vita Nyugat-Európa és Közép-Európa.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde arról szólt, hogy
megpróbálja elterelni a figyelmet a „két politikai szent tehén levágásáról”,
nevezetesen a rezsicsökkentés felszámolásának az elkezdéséről, illetve a katás adózás kvázi felszámolásáról, amit egy „brutális” adóemelésnek tart a választók egy széles rétege számára. Pulai András megjegyezte, mindkettő egy válságra adott reakció, nevezetesen, hogy nem érkeznek az EU-s források az országba.
Az általa említett figyelemelterelés szerinte meglehetősen jól sikerült. Ennek érdekében a kormányfő egyrészt hosszasan beszélt „az elmúlt időszak démonairól”, vagyis a „gender–Soros–Brüsszel tengelyről”, amivel kapcsolatban viszont nem sok újdonságot lehetett hallani, ezért Pulai András ebben semmilyen elemezendőt nem talált. Hozzátette: ezen túl viszont
volt két olyan fél mondat a miniszterelnök beszédében, ami már önmagában elég lett volna arra, hogy egy kezdő politikus megbukjon.
Az egyik, amikor „lenarkósozta a budapesti tüntetőket”, ami a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint annak fényében különösen „pikáns”, hogy a román rendőrség a szabadegyetem résztvevőinél is talált kábítószert. A másik történet pedig az, amikor Orbán Viktor „kevert fajú emberekről beszélt, és egy nem is annyira szoftos fajelméletet hozott fel” – fogalmazott Pulai András emlékeztetve, hogy emiatt – sok más politikus mellett – az országos főrabbi is jelezte markáns tiltakozását.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója megismételte: a fentiek azt voltak hivatottak, hogy eltereljék a figyelmet, és hogy a politikusok, illetve politikai elemzők másról beszéljenek.
Hogy lehet-e valamilyen konkrétumokra következtetni – a beszéd alapján – a kormány jövőbeni politikai irányát illetően, Pulai András azt mondta: az elhangzottaknak érdemi része volt a Magyarország helye a világban típusú gondolatsor, ami egyrészt Oroszországhoz, Európához és Amerikához mérten próbálta elhelyezni az országot a külpolitikai kontextusban, másrészt egy energiapolitikai világképet vázolt fel. A szakértő szerint ezekből valamennyire lehet következtetni, hogy Magyarország hogyan próbálja meg túlélni a körülötte lévő válságokat, beleértve az EU-s politikai- és energiaválságot. Pulai András megjegyezte, ezzel kapcsolatban volt néhány tárgyi tévedés, példaként említve, hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy óriási energiahiány van a Nyugaton, majd közölte, hogy az Egyesült Államok visszaél az energiafölényével, amiből politikai erőforrást generál. „Nehéz igazából következtetéseket levonni, pontosan a széttartások miatt a beszédben” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédéről részletesen itt olvashat.