Nyitókép: MTI/Mészáros János

Van baj: negatív rekord közelében a hazai folyók zöme, sőt

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2022. július 12. 16:52
Sok helyen megközelítik a folyóink vízszintjei a valaha mért legkisebb vízállást, július 7-én Szolnoknál már meg is dőlt ez a negatív rekord – tájékoztatott érdeklődésünkre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.

Azt pontosan nem tudni, hogy hol a legrosszabb a helyzet, de összességében mindenhol kevés vizünk van, aminek pedig egyetlen egy oka van: nagyon-nagyon kevés eső esik Magyarországon – hangsúlyozta Siklós Gabriella, emlékeztetve arra, hogy január és június között az átlagérték 41 százalékkal volt kevesebb, tehát csaknem a fele eső esik csak az átlagnak. Az év első három hónapja még ennél is szélsőségesebben alakult, amikor az időszakos átlagnál 61 százalékkal kevesebb csapadék hullott.

Vagyis nagyon nagy a csapadékhiány, kiváltképp a Tiszántúlon, illetve a Dél-Alföldön.

A fentiekből következően

jelenleg a hazai vízállások átlagértéke is nagyon alacsony.

A Balaton átlag vízállása például 90 centiméter, míg a Velencei-tóé 73 centiméter, a legtöbb folyó esetében pedig LKV (valaha mért legkisebb vízállás) közeli értékek tapasztalhatók – sorolta a vízügy munkatársa. Sőt, az említett

negatív rekord már meg is dőlt Szolnoknál,

ahol a valaha mért legalacsonyabb vízállás mérték július 7-én. Amennyiben viszont folytatódik az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás, több vízfolyás esetében bekövetkezhetnek a rekord alacsonynak számító vízállások a következő hetekben – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Bár a nyugati országrészben nem olyan mértékű a vízhiány, mint mondjuk az Alföldön, a talaj ott is annyira száraz, hogy még az elmúlt hetek komolyabb esőzései után sem jutott utánpótláshoz a Balaton, illetve a Velencei-tó a vízgyűjtő területeiről, miután a lehullott csapadékot azonnal beszívta a föld. Magyarán,

a tavaink szempontjából az elmúlt hetek csapadéka sem számított számottevően

– közölte Siklós Gabriella.

A hazai folyókat illetően viszont tudni kell – folytatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa –, hogy azok vízgyűjtői csaknem száz százalékban külföldön találhatók, leszámítva a Zalát és a Zagyvát. Így aztán például a Tisza esetében a Kárpátokban, a Dunánál pedig az Alpokban lehullott csapadék a döntő, ami meg tudja emelni a vízszintet. Az viszont még a jövő zenéje, hogy ezeken a területeken mennyi eső fog esni a folytatásban, miközben a két nagyfolyónk – nem is beszélve a kisebb folyóinkról – nagyon alacsony mederteltségűek.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Van baj: negatív rekord közelében a hazai folyók zöme, sőt
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást