Három új szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, és mindegyik súlyos betegségeket terjeszthet, bár a lakosság jelzéseinek feldolgozására 2019-ben indult Szúnyogmonitor program munkatársai még nem találtak fertőzött példányt – ezt az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa, Soltész Zoltán mondta az InfoRádiónak.
A lakosság segítségét kérjték: ha valaki inváziós csípőszúnyogfajokat lát, amelyek sötét alapszínűek, rajtuk nagyon kontrasztos fehér foltokkal, illetve csíkokkal, akkor fotózza le őket és küldje el a képet és/vagy magát az állatot is a Szúnyogmonitor portálon található elérhetőségekre, az ott feltüntetett módon" – figyelmeztetett Soltész Zoltán.
A felvilágosítás már korábban elkezdődött, ezért már több száz példányt is kaptak, igen jó arányban (bő 20 százalék) figyelnek meg az emberek ilyen szúnyogokat a szakértő elmondása szerint.
Három inváziós fajról van szó:
- ázsiai tigrisszúnyog
- koreai szúnyog
- ázsiai bozótszúnyog
A hazai csípőszúnyogok is hordozhatnak bizonyos betegségeket, de ezek az inváziós fajok abban "hoznak" újat, hogy sokkal többféle és sokkal veszélyesebb kórokozókat (például a sárgaláz vagy a dengue-láz kórokozója) hoznak magukkal. Tulajdonképpen nem is a szúnyogok hozzák ide a kórt, hanem a turisták "mennek értük házhoz", és a megfertőződött utazók repülőgéppel néhány óra alatt haza is hozzák a betegségeket.
Amikor megcsíp valakit egy szúnyog, akkor nemcsak vérszívás történik, hanem nyál is érkezik a szervezetbe. Egy fertőzött szúnyognak pedig a nyálában is jelen lehetnek a kórokozók, így pedig átjutnak az emberekbe is.
Mivel a szúnyogok által hordozott kórokozók nagy része mRNS-vírus, az lebomlik, mire megkapják postán a szakemberek, ezért az ilyen beküldött példányokat csak azonosításra használják. Ám azokra a helyekre, ahonnan sok bejelentést kapnak, kimennek a "szúnyogosok", csapdákat helyeznek el, és élő példányokat tudnak bevinni a laboratóriumba. Eddigi tanulság, hogy
nem találtak fertőzött szúnyogot Magyarországon.
A szúnyogok elszaporodása ellen gyérítéssel is lehet védekezni, de "ha ismerjük a szaporodási stratégiát", tudni, hogy földdel nem érintkező vízgyűjtő felületeken sokasodnak legszívesebben:
- kertben kint hagyott vizes vödrökben
- temetői vázákban
- esővízgyűjtő hordókban
- eldugult ereszcsatornában
- letakart tárgyban az udvaron
"Fél-egy deci víz bőven elegendő ahhoz, hogy több száz csípőszúnyog egy hét alatt kifejlődjön. Csupán annyit kéne tennünk, hogy eső után szétnézünk, és megszüntetjük ezeket a víztesteket, vagy letakarjuk a vízgyűjtőt egy szúnyoghálóval. Ez a legkörnyezetkímélőbb mód a védekezésben" – mondta Soltész Zoltán. A szakértő megjegyezte még: nem valószínű, hogy ezek az inváziós fajok kiszorítják az itteni csípőszúnyog-fajokat.