Kálmán Gergely tájékoztatása szerint az üzemanyaggal szennyezett terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen helyezkedett el. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak.
A környezeti károk elhárítása során a szennyezett földet kitermelték, majd biológiailag megtisztították. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket és hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítették át.
A nemzeti park felújította a hegyen körbevezető tanösvényt, több helyen korlátokat is kihelyeztek kijelölt útvonal betartása és az élőhely védelme érdekében. A kármentesítés és a tanösvény kialakításának költsége meghaladta a 600 millió forintot.
A térségben található 330 hektáros szárazgyepet a DINPI saját juhállománnyal, legeltetéssel tartja karban, azonban a hatékony kezelés eléréséhez ezt gépkezeléssel is kiegészítik. A munkálatok elvégzéséhez a nemzeti park számos új gépet szerzett be, 122 millió forint értékben.
A Strázsa-hegy területe már a monarchia idején katonai gyakorlótér volt. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.
Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.
Nyitóképünkön fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban