Napjainkban már szinte bármilyen filmet megnézhetsz otthon, kényelmesen. Ahogy egyre több sorozat, film vagy más tévéműsor jelent meg, azzal párhuzamosan vált erősebbé az az igény, hogy minél jobb minőségben legyenek láthatók, és hogy az otthoni filmnézés minél jobban hasonlítson a mozizás élményéhez. Ehhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt két évben a járvány miatt egy ideig zárva voltak a mozik, bővültek viszont a lehetőségek a streamelésre, és nőtt az elérhető filmek választéka is.
A technikai fejlődés és a képmegjelenítés innovációja követi a felmerült igényeket. Egymás után jelennek meg az egyre nagyobb képernyőjű tévék, és a műszaki paraméterek (felbontás, színhűség, mozgásmegjelenítés stb.) is folyamatosan alakultak. A korszerű tévékészülékek nyomában azonban ott „lihegnek” az egyre olcsóbban beszerezhető, akár online piactereken, például a Vaterán használtan is kapható, magasan fejlett projektorok, amelyek akár reális alternatívát is nyújthatnak. Járjuk körbe kicsit a témát: kinek és mikor éri meg a tv helyett projektort vásárolni?
Kezdjük a rossz hírrel: mikor nem éri meg egyáltalán projektorban gondolkodnod?
Bár a növekvő képméret valóban közeledést jelent a moziélményhez, de arról nem szabad elfeledkezni, hogy a moziban nem két méterről nézed a vásznat, hiszen akkor élvezhetetlen lenne a film. Vagyis aprócska lakásban, ahol nem tudsz annyira eltávolodni a vetített képtől, hogy a tekinteted befogja, nem érdemes projektorban gondolkodni. (A szakemberek szerint a valódi házimoziélmény 200 cm szélességű képtől indul, a hozzá passzoló 3 méteres nézési távolsággal.)
A projektorokat többféle céllal tervezik és fejlesztik. A prezentációk és dokumentumok kivetítése vagy egy-egy előadás illusztrációs fotóinak megjelenítése nem támaszt olyan követelményeket, mint a filmvetítés. Ezekhez a feladatokhoz elegendőek az alacsonyabb árkategóriájú projektorok, a moziélmény megteremtéséhez már a magasabb árú eszközök közt érdemes válogatni. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a képminőség a speciális vásznon jön ki a leghatékonyabban, akkor már láthatjuk, hogy a projektoros otthoni mozizás nem olcsó dolog. És akkor még nem beszéltünk a hangosításról… A projektor maga semmilyen hangfejlesztő rendszert nem tartalmaz, így valamilyen hangfalszettel kell kiegészíteni.
A projektoros műsornézést sokan azért részesítik előnyben, mert úgy gondolják, hogy a vászon+projektor kettőse kevesebb helyet foglal a lakásban, mint egy óriási képernyős tévé, mindkettő akár úgy eltüntethető, hogy egyáltalán ne legyen szem előtt. Ez igaz, ha olyan vásznat szerzel be, amely motor segítségével felcsévélhető, rejtett vagy esztétikus dobozban tárolható a használaton kívül, illetve olyan kompakt projektort választasz, ami valóban elfér akár egy cipősdobozban is. Itt is elsősorban a költségek jelenthetnek nehézséget, hiszen a kényelmes szolgáltatásokat nyújtó vászon és a projektor kis mérete növeli az árat.
Nem árt azt sem szem elől téveszteni, hogy a tv eredeti célja és fejlesztésének iránya kissé más, mint a projektoroké. Az ún. okostévék számtalan kiegészítő szolgáltatással rendelkeznek az alapfunkció mellett, amelyek a projektorokban nem vagy csak részben található meg (típustól függően), így ha ezekhez ragaszkodsz, szintén nem érdemes projektorban gondolkodni.
Folytassuk a jó hírekkel: a projektoros házimozi összehasonlíthatatlan élmény!
Anélkül, hogy belemennénk az innovatív tévés képmegjelenítési technológiák részletezésébe (oled, qled, HD, 4K és társai), összességében megállapíthatjuk, hogy a televíziók fejlesztése során a mérnökök törekszenek ugyan az élesség, képminőség, színhelyesség folyamatos fejlesztésére, de ennek egy pár dolog határt szab.
Az első ilyen korlát a képernyőméret, amely ha nem elég nagy, egyszerűen nem vehetőek észre a különbségek. Ennek elkerülésére a gyártók igyekeznek könnyebben észrevehetővé tenni a képmegjelenítés kiemelkedő paramétereit a képernyőiken, vagyis előfordul, hogy túl éles, túl kontrasztos vagy túl fényes a kép, a nyilvánvalóan elérhető egyedi beállíthatóság ellenére is.
Nagyon fontos szempont, hogy a tv és a projektor alapvető működése eltér, hiszen a televízió képernyője hátulról megvilágított képpontokból áll, míg a projektor az előtted elhelyezkedő vászonra vetít, így a fényforrás mögötted található. Ez több eltérést is von maga után, és ezek közül csak a legkézenfekvőbb az, hogy a tévét akár napsütésben is láthatod, míg a projektor által vetített kép élvezetéhez majdnem teljesen sötét szoba szükséges. A második legfeltűnőbb különbség, hogy a tv képe akkor is fényes, ha leveszed a kontrasztot vagy fényerőt. A „mozis hatás” pont ebben rejlik a projektorok esetében: a megjelenített kép hangulata (függetlenül a képminőségtől) teljesen más a színhatások és árnyalatok eltérő megjelenítése miatt.
Végkonklúzió: a tv és a projektor nem igazán konkurencia
Ha elkezdünk a különféle szakmai és amatőr fórumokon utánaolvasni annak, hogy kinek mi a véleménye a tv vs. projektor kérdéskörben, gyorsan rájövünk, hogy a két eszköz ugyan alternatíva a mozgóképnézés területén, de igazából nem konkurenciát jelentenek egymásnak. Egy-egy jól elkülöníthető és egymás mellett kiválóan megélő választási lehetőségről van szó, amelyek között a fentebb lefestett mocskos anyagiakon túl az dönt, hogy ki milyen élményre vágyik, mit is jelent számára a filmezés/mozizás élménye.
Nagyon úgy tűnik, hogy a projektorok „ideje” ott kezdődik, ahol a televízióké véget ér, hiszen az előnyeik az igazán nagy képméret mellett élvezhetők teljességükben (ebben a kategóriában egyébként már az árkülönbség sem olyan óriási a projektorok és a tv-k között). A választás azon is múlik, hogy milyen forrásból érkező, milyen minőségű műsorokat szeretnénk nézni, hiszen hiába van felkészítve az eszköz a lejátszásra, ha a műsorszám kevésbé fejlett technológiával készült (előfordulhat, hogy ezek a műsorok élvezhetőbbek egy projektoros kivetítésen, mint egy csúcskategóriás tv-n).
(x)