A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) megkötése a gépjármű megvásárlásának a pillanatához kötődik, ebből a szempontból legfeljebb az mondható, hogy a tavaszi időszak némileg élénkebb, miután sokan ebben az időszakban cserélik, vagy szeretnék lecserélni az autójukat – kezdte Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője. Hozzátette: az egyéb biztosítások terén viszont már markánsabb szezonalitás mutatható ki. Gondolva itt elsősorban a téli síszezonra, amikor igencsak jelentős erősödés mutatkozik az utasbiztosítások terén, sőt, a külföldre utazok ilyenkor kötnek a legnagyobb százalékban valamilyen utasbiztosítást.
A szakember egyetértett azzal, hogy a vakációk zömére a nyári hónapokban kerül sor, mégis, mint mondta, a téli utak alkalmával valahogyan jobban benne van az emberek gondolkodásában, hogy bármi megtörténhet, és ezért érdemes magukat bebiztosítani. Szemben a nyaralással, amikor mondhatni talán kicsit felelőtlenebbek vagyunk, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgysem történhet semmi baj – magyarázta Lambert Gábor emlékeztetve, hogy a télen útnak indulók már több mint 70 százaléka köt valamilyen biztosítást.
Ugyanakkor a télies útviszonyokkal már nem hozható szoros összefüggésbe a biztosításkötések száma – mondta a Mabisz munkatársa. Vagyis a csúszós, jeges utakhoz köthető törések, balesetek csak a kárbelejelentések számában érződnek. Mint mondta, nem jellemző, hogy több lakásbiztosítást kötének az embereke arra gondolva, hogy valaki esetleg majd megcsúszhat a járdán, amiért aztán nekik kell vállalniuk a felelősséget.
Lambert Gábor úgy véli, az emberekben a lakásbiztosítás gondolata leginkább egy-egy nagyobb vihart követően merül fel igazán. Amikor szembesülnek, akár személyesen, akár a televízió képernyőjén keresztül, hogy milyen károkat képes okozni a természet, aminek a következményeit végül majd a tulajdonosnak kell viselnie, ha nem volt biztosítása. Tehát a viharosabb időszakok után jellemzően meg is szokott ugrani a lakásbiztosítás-kötések száma – tette hozzá.