Sajátos nevelési igényűnek számítanak a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, tanulási, figyelem- és magatartás-szabályozás zavarral küzdő, illetve az autista gyerekek. A KSH előzetes összesítése szerint az idei tanévben több mint 100 ezer ilyen gyermek tanult köznevelési és szakképző intézményekben. Ez azt jelenti, hogy az SNI-s gyerekek száma egy tanév alatt több mint hatezerrel nőtt.
Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus érdeklődésünkre azt mondta: ez kiugró szám, hiszen eddig évi 2-3 ezerrel emelkedett az ilyen fiatalok száma. Szerinte az idei adat mögött a járvány és az általa okozott káosz miatt bevezetett távoktatás, jellemzően digitális tanrend és a hatéves kortól kötelező beiskolázás állhat. Előbbit illetően azt mondta, nincs megfelelően kitalálva, utóbbival kapcsolatban pedig úgy érzi, egyébként is növelte volna SNI-sek arányát, miután már nem az óvodapedagógus dönt, hanem a szülőknek kell kérniük, hogy hatévesen még ne kelljen iskolába mennie a gyereknek.
A szakértő kiemelte azt is:
a mai gyerekek idegrendszeri érése a sok információ és a gyakrabban használt vegyi anyagok miatt megkésett.
Ha a kicsiket így ültetik az iskolapadba, az különböző zavarokat okozhat. Gyarmathy Éva szerint az ilyen gyerekek fejlesztésére a jelenlegi oktatási rendszer alkalmatlan. Ugyanis abba a rendszerbe próbálják visszatenni a problémákkal küzdő gyerekeket, mely kivetette őket ezek miatt a problémák miatt – magyarázta.
A szakpszichológus szerint az SNI-s gyerekeket nem elég csak integrált osztályokba járatni, fontos lenne, hogy a saját tempójukban haladhassanak a tananyaggal. Ehhez megfelelő számú fejlesztőpedagógusra is szükség lenne – hangsúlyozta. Köztük gyógypedagógiai asszisztensekre azon gyerekek mellett, akik súlyosabb problémákkal küzdenek. Megjegyezte, miután az SNI-sek csak a jéghegy csúcsa,
minden osztályban elkelne minimum egy pedagógiai asszisztens.
Gyarmati Éva hozzátette: sok olyan gyerek van, akit nem diagnosztizálnak, vagy a problémája enyhébb, ráadásul folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű tanulók száma, így az oktatási rendszer ehhez igazítása nem várhat.