Nemzetközi esélyegyenlőségi konferenciát tartanak csütörtökön a Parlamentben a magyar Európa Tanácsi elnökség keretében. A tanácskozáson nyolc ország politikusai és szakértői szólalnak fel a fogyatékkal élők helyzetéről.
"A rendezvény elsősorban a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos nemzeti stratégiákról, európai politikákról, ideértve az Európai Unió intézményeiben folyó munka áttekintését is" – mondta az InfoRádióban Lovászy László Gábor. A Miniszterelnökség kormányzati stratégiai kutatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa arról is beszélt, hogy ez az Európa Tanács magyar elnökségének egyik záró rendezvénye, közel a nemzetközi tolerancia napjához (november 16.), illetve a fogyatékosságai élő személyek nemzetközi napjához (december 3.).
"Mi azt szeretnénk, hogy lássunk egy általános képet, hogy az Európai Tanácsban a tagállamok milyen kihívásokkal szembesülnek, illette milyen gyakorlatokat folytatnak" – jelentette ki a miniszteri biztos, és úgy látja Magyarországról is be tudnak mutatni jó gyakorlatokat. Különösen például a hallássérültek és a siketek vonatkozásában nagyon komoly, innovatív és úttörő szerepet játszott Magyarország, hiszen az alaptörvénybe is bekerült a a jelnyelv, illetve a jelnyelvi hozzáférés az nagymértékben javult. Emellett az egymillió új munkahely számos fogyatékosnak is jelentős segítséget jelentett.
"Az viszont általános hiányosság, hogy a járvány alatt nagyon megnehezült azon személyeknek a kommunikációja, akit nem jelnyelvet használnak, hanem hallássérültek, nagyothallók és szájról olvasnak, hiszen a maszk használata lehetetlenné tette a problémamentes kommunikációt" – mondta Lovászy László Gábor, aki hallássérültként maga is érintett.
A másik fontos témakörként a technológia fejlődését említette, amely nemcsak előnyökkel jár, hanem kockázatokat is rejthet, de hozzátette, a technológia az élet egyre több területén, így a fogyatékossággal élő személyek számára is több olyan lehetőséget biztosít, amiről néhány évtizede még csak nem is álmodhattak.